Családok támogatására 483 milliárddal, lakásáfa-csökkentésre 170 milliárddal, nyugellátásokra 255 milliárddal, egészségügyre pedig 769 milliárddal többet szán 2022-ben a kormány, mint az idei évben – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, miután benyújtotta a parlamentnek a jövő évi büdzsé tervezetét. A tárcavezető hozzátette:
Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy ez a modern Magyarország legnagyobb gazdasági programja.
Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap 2022-ben 3620 milliárd, a beruházási alap pedig 550 milliárd forintot tartalmaz. Az orvosok béremelése 468 milliárd forintba kerül a költségvetésnek, a lakástámogatások összege pedig eléri a 358 milliárdot.
A pénzügyminiszter ismertetése szerint a költségvetés összeállításakor jövőre 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel és 5,9 százalékos hiánycéllal számolt a kabinet. Ezzel
– mutatott rá Varga Mihály – Magyarország visszaállhat arra a pályára, amely a koronavírus-járványt megelőzően jellemezte. A dinamikus növekedésnek köszönhetően az adósságráta a tavalyi 80,4 százalékról jövő év végére 79,3-re csökken. Az infláció 3 százalék lehet. A kockázatok kezelésére pedig 233 milliárd forint tartalékot képeztek.
A járványok kora mellett a nagyobb költségvetések időszaka következhet – mondta a Világgazdaságnak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. A jövő évi büdzsé számaiból ugyanis kiderül, hogy a kiadási oldal hatalmasra duzzad 2022-ben, a 28 500 milliárd azt is jelenti, hogy három év leforgása alatt mintegy 40 százalékkal lett magasabb. Érdemes szemügyre venni, hogy hasonló méretű növekedés a költségvetésben korábban tíz év alatt következett be.
Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Viszont egy expanzív költségvetési politika, egy felpattanóban lévő gazdaság és egy laza monetáris politika magában rejti a túlfűtöttség veszélyét – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. A szakember arra reagált, hogy múlt héten megjelent véleményében a Költségvetési Tanács már a gazdaság túlfűtöttségére figyelmeztette a kormányt. Az elemző hozzátette,
Hasonlóan vélekedett Pásztor Szabolcs, aki szerint, ha a kényszermegtakarításokból származó többletforrások egyszerre szabadulnak rá a piacokra, emellett a gazdaság megsegítésére rendelkezésre álló források koncentráltan jelennek meg, a túlfűtöttség valós félelem. Ugyanakkor az Oeconomus elemzője jelezte, hogy a gazdasági hatások a koronavírus-járvány lecsengése után is érezhetők lesznek, bizonyos szektoroknak évek kellenek a teljes helyreálláshoz.
Ráadásul a járvány alatt valószínűsíthetően tudatosabbá váló fogyasztók kisebb valószínűséggel költik el a felhalmozott megtakarításaik döntő részét
– tette hozzá.
Varga Mihály a laza fiskális politikát ért kritikára úgy reagált, hogy Magyarországnak ki kell használnia az uniós szabályok felfüggesztéséből fakadó mozgásteret. Regős Gábor szerint abból a szempontból indokolt lehet az élénkítés, hogy ne térjünk vissza egyik évről a másikra a 2 százalékos korábbi hiányhoz, bár azt is hozzátette, hogy egy 4–5 százalékos deficit egy magasabb tartalékkal némileg célszerűbb lenne. Ebben az esetben pedig meg lenne a kormány lehetősége arra, hogy ha nem szükséges, akkor nem költi el a tartalékot, tehát az államadósság még kedvezőbben alakulhatna – mutatott rá a Századvég elemzője.
