Képtelenek kigazdálkodni az év végi bónuszt a kisebb magyar vállalkozások

Egyre népszerűbb ugyan a magyar vállalatok körében az év végi jutalmak osztása, de van még hova fejlődnünk e téren. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint a bónuszok Nyugat-Európában nemcsak év végére korlátozódnak, ugyanakkor annak is megvan a nyomós oka, hogy hazánkban miért nem bevett szokás karácsonyi pulykapénzt adni.

Munkavállalóként november egyik kellemes velejárója a 13. havi fizetés, hiszen ez a juttatás sok háztartás életét megkönnyíti az ünnepek előtti időszakban. Már ha a munkavállalók vagy – kicsit nagyobb távlatból szemlélve – a háztartások részesülnek ilyenben. A Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu nemrég megvizsgálta, hogy a magyar munkavállalók mekkora hányada részesül ebben a bónuszban, és milyen összeget kapnak a munkaadóktól. A felmérésből kiderült, hogy

bónuszt a hazai alkalmazottak 14 százaléka kap, átlagosan bruttó 332 ezer forint értékben.

„A 13. havi fizetés (vagy az év végi bónusz) leginkább a dolgozói elégedettség és hűség növelésére szolgál, ami a munkaerőhiány időszakában még jobban felértékelődött. Lényeges, hogy az alkalmazottak azt érezzék, fontosak a munkaadójuk számára, és megbecsülik őket, hiszen így lehet leginkább csökkenteni a fluktuációt. A bónuszok ráadásul segítenek a kulcsfontosságú alkalmazottak megtartásában is” – mondta el a Világgazdaság megkeresésére Ficza János, PR-menedzser. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a 13. havi fizetés jelentős pluszkiadás a munkaadóknak, a versenyszférában ezért leginkább a nemzetközi hátterű cégeknél jellemző az év végi bónusz adása. Hazai vállalatok közül leginkább a nagyobb méretű és a profitábilis cégek fizetnek pluszpénzeket.

„Magyarországon alapvetően a közszolgálati területen volt jellemző az év végi jutalmazás, és ebbe beleértendők a köztisztviselők, közalkalmazottak, köztük a minisztériumi, önkormányzati dolgozók, pedagógusok, fegyveres erőknél dolgozók. A jutalmak teljesen eltérő mértékűek voltak, többnyire szubjektív megfontolások alapján adták őket” – ismertette Pelle Dávid.

Ha egy cég mégis úgy dönt, hogy oszt év végi jutalmat, akkor nem árt átgondolnia, hogy miként adja a dolgozóinak.

Ficza János szerint érdemes egy vállalkozás működési területéhez mérten és az alkalmazottak összetételétől függően megválasztani a jutalom formáját. „Nyilván máshogy kell megajándékozni a dolgozókat egy banknál, és máshogy egy ipari gyártóüzemben. A legfontosabb, hogy bármit ad is a munkaadó, az megfeleljen annak, amit előzetesen ígért az alkalmazottaknak: a fluktuáció egyik legfontosabb oka ugyanis a csalódás” – hangsúlyozza Ficza. Azt is hozzátette, hogy a maradás egyik legfontosabb oka a jó csapat, ezért munkaadóként érdemes olyan dolgokra koncentrálni, amelyekkel javítani tudjuk a munkahelyi közösséget.

Ezzel alapvetően Pelle Dávid, az MP Solutions Kft. ügyvezetője is egyetért, de kiemelte, hogy alapvetően a pénz jelenti a legelterjedtebb jutalmazási formát Magyarországon, és ritka, amikor más típusú ajándékot kapnak a munkavállalók. A szakember azt tanácsolja, hogy ha egy cég nem tud pénzjutalmat biztosítani, akkor érdemes olyan munkavállalói élményre koncentrálnia, ahol a vállalkozás bevonja a munkavállalóját, és magával az élménnyel köti magához, erősíti a céges identitását.

A karácsonyi pulykapénzek kapcsán leszögezhető – s ebben a szakemberek egyetértettek —, hogy annak külföldön nagyobb hagyománya van, de a régión belül Szlovákiában és Csehországban is a magyarországihoz hasonlók az arányok. Nyugat-Európában a fix 13. vagy akár 14. havi fizetéseket a céges eredmény (nyereség) függvényében biztosítják, és az egyéni célok elérése esetén járó bónuszok megszokottnak számítanak, azokat évente vagy félévente fizetik a cégek a munkavállalóiknak. Ez egyébként csak azért van így, mert több cégnél októbertől szeptember végéig tart az üzleti év, ami befolyásolhatja a kifizetés időpontját. Az biztos – fűzte hozzá Pelle Dávid –, hogy külföldön már jóval hamarabb elterjedt a „tegyük érdekelté a dolgozókat” szemlélet, és további motiváló erőként hozták be a bónuszokat.

A Fizetesek.hu egyébként regionális bontásban is megvizsgálta a 13. havi fizetést hazánkban, és azt az eredményt hozta ki, hogy

óriási a főváros és a többi régió közti különbség e tekintetben.

Minden második válaszadó ugyanis Budapesten kapja ezt a juttatást, 9 százalék Győr-Moson-Sopron megyében, 5 százalék pedig Pest megyei munkaadónál dolgozik. A nagyságot illetően már nincsen ekkora szakadék: bár a fővárosban a legmagasabb a 13. havi bér (átlagosan 373 600 forint), Fejér megyében 357 700 forintot, Komárom-Esztergom megyében 325 500 forintot, Veszprém megyében pedig átlagosan 321 ezer forintot kapnak a munkavállalók.

Nem ennyire derűs az ingatlanos szakma, ezen a területen ugyanis nem szokás év végi jutalmat osztani. Balla Ákos, a Balla ingatlaniroda-hálózat vezetője elmondta, hogy ők és versenytársaik sem tipikusan alkalmazotti munkaviszonyban foglalkoztatják munkatársaikat. „Kollégáink mint alvállalkozók dolgoznak nálunk, és alapvetően a teljesítményükkel arányos (vagy progresszív) jutalékban részesülnek. Emiatt az ingatlanszakmában nincs pulykapénz, a kiemelkedő teljesítményeket szokás kisebb bónuszokkal, egyéb jutalmakkal (utazás, nagyobb értékű telefon) és elismeréssel díjazni” – mondta Balla Ákos.

Karácsonyi jutalom: van, ahol szokás, van, ahol nem

A Világgazdaság megpróbált adatot gyűjteni arról, hogy hazánk nagyobb szektoraiban mennyire bevett szokás a pulykapénz. Elsőként a Tescót kerestük meg, ahol közölték, a munkavállalók év közben és karácsonykor is részesülnek juttatásokban. „A kiskereskedelemben a karácsonyi időszak a legsűrűbb az évben, ezért a vállalat tisztában van vele, hogy a kollégák mennyi mindent tesznek a vásárlókért. Ilyenkor megköszönjük az egész éves munkát és a karácsonyi időszak feszített tempóját. Az áruházlánc karácsonyi ajándékként vásárlási utalvánnyal és termékajándékkal kedveskedik dolgozóinak” – válaszolták.