A görög parlament is belement a megszorításokba
A görög parlament éjszakába nyúló ülésén megszavazta a kormány megszorítócsomagjának támogatását, amelyet a Ciprasz-kormány csütörtökön nyújtott be a külföldi hitelezőknek az újabb pénzügyi támogatást várva.
A hitelezők június 26-i javaslatával szinte megegyező reformtervet nyújtott pedig be a görög kormány. A dolog pikantériája az, hogy a múlt vasárnapi népszavazáson éppen ennek a tervnek az elutasítására buzdították híveiket.
Az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Európai Bizottság (EB) és az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurócsoport vezetői már tegnap egyeztettek az egyebek között privatizációt, adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket tartalmazó javaslatokról.
A társasági adó kulcsa 26-ról 28 százalékra nőne – a kormány korábban 29 százalékos kulcsra tett javaslatot, emellett pedig félmillió eurós profit fölött 12 százalékos egyszeri különadóra. Ezt a hitelezők arra hivatkozva vetették el, hogy a túladóztatás rontaná a gazdasági kilátásokat. Bennmaradt ugyanakkor a javaslatcsomagban a tévés hirdetések megadóztatására és a luxusadó kiterjesztésére vonatkozó javaslat.
Újfent ígéretet tett a kormány az adószedési morál javítására, a gyógyszerkassza lefaragására, illetve a nyugdíjreform hitelezők által elvárt lépései is szerepelnek a tervezetben. Ebben az esetben a 2010-ben elfogadott nyugdíjreform teljes körű végrehajtását vállalják, valamint 2022-ig fokozatosan 67 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt – és azonnal elkezdenék szigorítani a korai nyugdíjba vonulást feltételeit.
A hitelezők által várt 400 millió helyett 100 millió euróval csökkentenék a hadi kiadásokat és átalakítanák a közalkalmazottak bérezési rendszerét is, kiszűrve az érdemtelenül magas juttatásokat. Erősítenék a statisztikai hivatal függetlenségét (az elmúlt évtized kozmetikázott adatai elvben már eltűntek, ám az adatszolgáltatás ma sem kielégítő).
A korrupcióellenes küzdelem jegyében, az OECD-vel együttműködve erősítenék a hatóságok és a közbeszerzések ellenőrzését és átláthatóságát, lépéseket tennének ugyanakkor az adóhatóság munkájának hatékonyabbá tételére. Lépéseket tennének a cégek működésének versenyképesebbé tételére is, és a munkaerő-piaci reform előmozdítására, liberalizálnának több bejegyzett szakmát és leépítenék a bürokráciát. Mindezek a javaslatok a tárgyalási alapnak tekintett június 22-i kormányjavaslatnak is a részei voltak, ahogy az is, hogy a Sziriza korábbi ellenvetéseit félretéve folytatják a privatizációt – több más lépés mellett erről is megegyeztek annak idején a hitel fejében a trojkával.Ma az Eurócsoport délután 3 órára összehívott ülése előtt, délelőtt 10 órakor ül össze a pénzügyminiszter-helyetteseket tömörítő munkacsoport, amely megvitatja az EKB, az IMF és az EB pénteki egyeztetésének eredményeit és előkészíti a döntést az Eurócsoport ülésére. Még ezen a délelőtti ülésen egyeztetnek Görögország hétvégét követő átmeneti finanszírozásáról, amely 3,4 milliárd eurót jelent különböző forrásokból.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek is áttekintik az EKB, az IMF és az EB ajánlásait, valamint megvitatják a munkacsoport konklúzióit. Az információk és értékelések fényében feltételesen felajánlhatják a hiteltárgyalások megindítását Athénnak, ha az rövid határidőn belül teljesít bizonyos "előzetes intézkedéseket". Ha az Eurócsoport a tárgyalások elindítása mellett dönt, nem kötelező megtartani az euróövezet, valamint a teljes Európai Unió vasárnapra összehívott csúcsértekezleteit.
A pénzügyminiszterek dönthetnek úgy is, hogy nincsenek meg a feltételei a tárgyalások megkezdésének. Ebben az esetben a görög kormánynak még a hét végén át kellene vinnie a parlamenten a legfontosabb reformígéreteit és adóemelésre tett javaslatait, hogy az euróövezeti tagállamok állam-, illetve kormányfőinek vasárnapra összehívott találkozóján mégis a hiteltárgyalások megindítása mellett döntsenek.
A társasági adó kulcsa 26-ról 28 százalékra nőne – a kormány korábban 29 százalékos kulcsra tett javaslatot, emellett pedig félmillió eurós profit fölött 12 százalékos egyszeri különadóra. Ezt a hitelezők arra hivatkozva vetették el, hogy a túladóztatás rontaná a gazdasági kilátásokat. Bennmaradt ugyanakkor a javaslatcsomagban a tévés hirdetések megadóztatására és a luxusadó kiterjesztésére vonatkozó javaslat.
Újfent ígéretet tett a kormány az adószedési morál javítására, a gyógyszerkassza lefaragására, illetve a nyugdíjreform hitelezők által elvárt lépései is szerepelnek a tervezetben. Ebben az esetben a 2010-ben elfogadott nyugdíjreform teljes körű végrehajtását vállalják, valamint 2022-ig fokozatosan 67 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt – és azonnal elkezdenék szigorítani a korai nyugdíjba vonulást feltételeit.
A hitelezők által várt 400 millió helyett 100 millió euróval csökkentenék a hadi kiadásokat és átalakítanák a közalkalmazottak bérezési rendszerét is, kiszűrve az érdemtelenül magas juttatásokat. Erősítenék a statisztikai hivatal függetlenségét (az elmúlt évtized kozmetikázott adatai elvben már eltűntek, ám az adatszolgáltatás ma sem kielégítő).
A korrupcióellenes küzdelem jegyében, az OECD-vel együttműködve erősítenék a hatóságok és a közbeszerzések ellenőrzését és átláthatóságát, lépéseket tennének ugyanakkor az adóhatóság munkájának hatékonyabbá tételére. Lépéseket tennének a cégek működésének versenyképesebbé tételére is, és a munkaerő-piaci reform előmozdítására, liberalizálnának több bejegyzett szakmát és leépítenék a bürokráciát. Mindezek a javaslatok a tárgyalási alapnak tekintett június 22-i kormányjavaslatnak is a részei voltak, ahogy az is, hogy a Sziriza korábbi ellenvetéseit félretéve folytatják a privatizációt – több más lépés mellett erről is megegyeztek annak idején a hitel fejében a trojkával. -->
