Az adócsökkentés nem csodaszer - Bírálatok a kormánynak

Az euróbevezetés előfeltételeként a stabilitás kultúrájának elsajátítását tartja fontosnak Oblath Gábor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója, aki szerint ehhez ma nem állunk közelebb, mint hat évvel ezelőtt. A csatlakozás kilátásait és más országok tapasztalatait elemezve arra jutott, hogy mára nem feltétlenül érvényes az a korábbi tétel, hogy belül biztonságosabb. Kiderült az is, a lebegő árfolyam nem a lökéseket felfogó puffer, hanem sokkoknak lehet a forrása. Az eurózóna perifériáján lévő országok helyzetéből az a tanulság szűrhető le, hogy igen fontos a csatlakozási árfolyam helyes megválasztása – tette hozzá a Költségvetési Tanács tagja, aki nem vitatta, hogy hosszabb távon be kell vezetnie Magyarországnak is a közös fizetőeszközt.

A közös monetáris politika és az országonként eltérő inflációk miatt negatív reálkamat alakult ki több országban, ez buborékok kialakulásához vezetett. A fenntarthatatlanság jelei lassan érkeznek, de annál nagyobb gondokat okoztak – emelte ki Oblath. Ilyen veszélyek azonban közvetlenül most nem fenyegetnek, mivel sem a magyar inflációs, sem a fiskális célkitűzések nem támogatják az euró-bevezetést.
Ma kivételes gazdaságpolitikai helyzet van Magyarországon, amely később nem tér vissza: a nyugati világgazdasági rend átalakulóban van, ez mozgásteret nyit, másrészt van egy erős felhatalmazású kormány – véli Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem tanára. Bírálta a kormány eddigi lépéseit, főként azt, hogy az adócsökkentéstől hosszabb távon többletbevételt várnak, ezt nemzetközi példák cáfolják. A mostani adócsökkentés haszna a legfelső jövedelmi tizedben koncentrálódik, ez vagy a megtakarításokat, vagy – roszszabb esetben – az importot fogja növelni. A válságadók kivezetése után így nem világos Mellár szerint, milyen forrásból lehet finanszírozni a kiadásokat. Kimaradt viszont a duális gazdasági szerkezet kezelése, a válságadók ezt csak átmenetileg orvosolják, a
piacot kellene építeni, és erősíteni a magyar vállalkozásokat – fűzte hozzá. Munkahelyet nagy számban elsősorban vidéken lehet teremteni, a külföldi tőke idevonzása erre nem alkalmas, speciális programok kellenek.

A nyugdíjszerkezet átalakításából a megfontoltságot hiányolta a volt KSH-elnök, habár az eddigi rendszer megváltoztatását elkerülhetetlennek tartotta. A második nyugdíjpillér ugyanis tipikusan versenykorlátozó helyzet létrehozásának bizonyult: a nagy szereplők könnyen szereztek kedvező pozíciókat. Egy ügyes reformmal el lehetett volna érni, hogy maguktól visszalépjenek az emberek, a magányugdíj-pénztárak így kénytelenek lettek volna versenyképesebb hozamot produkálni. Az eddig felhalmozott összeget teljes egészében az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. A cél nem szentesíti az eszközt, sőt, a rossz eszközök megronthatják a célokat is – figyelmeztet.

A növekedés húzóereje csak az export lehet, a belső fogyasztás élénkítésére épülő modellek rövid távon eredményezhetnek ugyan bővülést, de hosszabb távon kártékonyak – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója. Rámutatott: a magyar állam mérete a gazdasághoz képest most sem lett kisebb, de a nemzetközi összehasonlításban közelebb kerültünk a mezőnyhöz, mert mindenhol emelkedett az újraelosztás. Hozzátette: jó, hogy 50 százalék alatti a GDP-arányos kiadási hányad, amit a kormány előirányzott jövőre, de az utóbbi években mindig így volt, csak a zárszámadásban volt e fölött rendre a mutató. BD

Bokros Lajos is keményen kritizál

A magyar kormánynak a magán-nyugdíjpénztári tagok visszaléptetésére irányuló lépéseit politikai zsarolásnak nevezte Bokros Lajos egy pénteki előadáson. Arra figyelmeztetett az Európai Parlament MDF-es képviselője, hogy az MNB inkonzisztens monetáris politikája, illetve a kormánnyal való konfliktus nyomán akár órák alatt összeomolhat a forint – tudósított az index.hu. „A magyar kormány bátran játszik a tűzzel, mert tudja, ha az ország netán a padlóra kerül, az Európai Unió meg fogja menteni” – idézte a politikust.