Baromfi Coop elnök: Magyarországon nincs tudás, ezért venni kell

A rendszerváltást követi romeltakarítás után kezdett apránként építkezni a Baromfi Coop. 1995-ben öten dolgoztak a cégnél, öt év múlva 147-en, 10 év múlva 800-an, napjainkra közel 1100 munkatárs dolgozik a Baromfi Coopnál, amely jelenleg mintegy 40 milliárdos árbevételt termel éves szinten. Bárány László elmondta: a sikernek nincsenek titkai, csak tanulságai. Magyarország túl korán lépett be az EU-ba, az élelmiszer szektor akkor nem volt felkészülve a nagy versenyre.

A legfontosabb tanulság, hogy míg hetvenes években a nyugat-európai versenytársak farát láttuk, addig a kétezres évekre már a kocsik hátulját sem láttuk, úgy lehagytak minket. Az elmúlt 20 év erodálta a hazai tudásszintet is. Mindenki arra emlékszik, hogy tudunk focizni, csakhogy ezt a piacon ma már nem tudjuk bizonyítani. A versenyképesség esélyét adó tudás az agrár-élelmiszeriparban nincs meg az országban, ezért azt külföldön kellett és kell megvásárolni. A szellemi műhelyek kiürültek, az egyetemeken tömeges diplomagyártás folyik.

Pazarló ország vagyunk: nincs mérték- és értékarányunk, pazarlóan bánunk nem csak a támogatásokkal, de a szellemi kapacitásokkal is. Az elmúlt húsz évben konzekvens politika nélkül osztották szét a támogatásokat. A mindenkori államnak ismernie kell azokat a vállalatokat, amelyektől adót és más bevételeket vár, vagyis az adott cég adóteljesítményét. A Baromfi Coop adóteljesítménye idén 1,6 milliárd forint, vagyis feldolgozott csirkénként kilónként 28,50 forint.

A másik hatalmas pazarlás most zajlik: olyan mértékű a felkészült fiatalok kivándorlása (nem csak az orvosi pályán), hogy az az 1990 utáni időszakhoz hasonlít. Ennek volt a következménye az 1995-ös összeomlás. Ha ezt nem állítjuk meg, nagyon nagy baj lesz öt év múlva.
Ne utáld a vevődet, mert ő semmi mást nem közvetít, mint azt az elvárást, aminek ha nem felelsz meg, neked lesz bajod.