Bóvliban maradhat Magyarország
Bóvliban hagyhatja Magyarország adósminősítését a Standard & Poor’s, de arra látnak esélyt a közgazdászok, hogy a „BB+” szintű besorolás margójára az eddigi stabil kilátást pozitívra javítsák. A magyar gazdaság elmúlt két évben látott gyors növekedése, az egyre alacsonyabb költségvetési hiány, valamint a csökkenő államadósság mind a felminősítés mellett szól, de a cégek mégis vonakodnak visszaadni a befektetési ajánlást. (Magyarországot mindhárom nagy hitelminősítő a bóvli kategóriában tartja.)
Ha a Standard & Poor’s közelről figyeli az eseményeket, akkor még akár a kilátás javítása is bizonytalanná válhat. Az EU-pénzek gyors lehívása nélkül ugyanis az idei év elején a magyar gazdasági növekedés elkezdhetett lassulni, és beigazolódhat a hitelminősítők aggodalma, miszerint a potenciális növekedés a leggyengébb a régióban. Az egyik legfontosabb kritikájuk a cégeknek a kiszámíthatatlan üzleti környezet, s erre, ha akarnak, akkor most megint láthatnak példát. Az S&P még 2011 végén többek között azzal érvelt, amikor bóvliba süllyesztette az országot, hogy az Alkotmánybíróság és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésében végrehajtott változások gyengítették az intézményrendszer hatékonyságát. Bizonyára most sem örülnek az MNB-törvény módosításának, amely szerint a jegybanki alapítványok 250 milliárd forintos vagyona „elveszíti közpénz jellegét”, ha a kormányon múlik.
VG-Szakértő: Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza
A Standard & Poor’s várhatóan megvárja az államadósság és a költségvetési hiány tényszámait, mielőtt lépne. A kormány részéről megvan az akarat, hogy visszafizesse az adósságot, de a képesség is fontos, és az S&P még ezt nem látja biztosnak. A Fitch Ratings ugyanakkor májusban kiemelheti Magyarországot a bóvliból, és a Moody’s is felminősíthet, de csak az év későbbi részében. Ez a két cég kedvezőbben ítéli meg Magyarország helyzetét, mint az S&P.Az S&P bizonyára örül a bankadó csökkentésének, hiszen évek óta mondják, hogy a magas teher növekedési áldozattal jár, a legújabb fejlemény, a jövő évi nullás költségvetés ígérete pedig egyenesen kiált a felminősítésért. A baj csak az, hogy a hitelminősítők nem az ígéreteket, hanem a meghozott döntéseket elemzik, így a deficit eltüntetését egyelőre minden bizonnyal nem kalkulálják bele az alapforgatókönyvükbe. Azt is látják, hogy az államadósság elleni háború elsősorban a kormány retorikájában érhető tetten, és nem a tettekben. Aarti Sakhuja, az S&P vezető elemzője a Világgazdaságban január elején megjelent cikkében azt írta, hogy „az utóbbi néhány évben a kormányzat a közműcégek és a bankok állami átvételét helyezte előtérbe az adósságcsökkentés felgyorsítása helyett”. Azt is kiemelte, hogy akkor javíthatnak a magyar adósbesoroláson, ha a kormányzat beruházásösztönző és a fenntartható növekedést elősegítő politikát folytat.
Igaz, az S&P akár meg is lepheti a megfigyelőket, ugyanis éppen egy évvel ezelőtt minden előjel nélkül javította „BB” szintről egy fokozattal Magyarország besorolását. (Ennél a cégnél az ország addig két fokozattal maradt el a befektetési ajánlástól, tavaly március óta már csak egy lépcsőfokkal.) A lépést akkor azért sem várta senki, mert a kilátás stabil volt, és a cégek általánosságban ezt először pozitívra javítják, mielőtt felminősítenének egy országot. A kormány mindenesetre már évek óta várja, hogy ismét befektetési ajánlást kapjanak a magyar állampapírok, eddig azonban mindig csalódnia kellett a kabinetnek.
