Május 1-től "átugorhatunk" Ausztriába dolgozni
Április 30-ig a magyar állampolgárok csak foglalkoztatási engedéllyel vállalhatnak munkát Ausztriában. Feltétel például, hogy az állásra ne álljon rendelkezésre megfelelő osztrák munkaerő. Az engedély kiadását a kiküldött munkavállalók esetében 67 úgynevezett hiányszakmában megkönnyítették a szakképzett munkaerő számára. A határ menti térségben a Magyarországról ingázó munkavállalók számát pedig külön egyezmények rögzítették.
Május 1-jét követően gyakorlatilag anélkül vállalhatnak munkát a magyarok Ausztriában, hogy ott előzetes bejelentési és engedélyezési kötelezettség terhelné őket. Bizonyos feltételek teljesítése azonban továbbra is kötelező lesz - olvasható az ITD Hungary befektetési és kereskedelmi ügynökség honlapján közzétett tájékoztatóban.
Egyéni munkavállalók május elseje után előzetes engedély és bejelentési kötelezettség nélkül vállalhatnak munkát osztrák vállalkozásnál. Mindamellett a munkavállalónak be kell tartania a vonatkozó ágazati bérezési szabályokat és be kell jelentenie a munkavállalót az osztrák társadalombiztosításnál.
Az osztrák bérezési és foglalkoztatási szabályok betartását eddig is előírták, de a várhatóan még május előtt megszülető törvény értelmében a jövőben szigorúbban ellenőrzik és büntetik megszegőit. Május elseje után az illetékes hatóság, a bécsi területi egészségbiztosítási pénztár ellenőrizheti, hogy a bejelentés megfelelően történt-e meg, illetve azt, hogy a munkavállaló megkapja-e a kollektív szerződés alapján járó minimálbért.
Ausztriában nincs egységes minimálbér. A minimálbéreket ágazatonként, évente megújított kollektív szerződésekben rögzítik a munkavállalói és a munkaadói szervezetek. A törvényjavaslat szerint a minimálbér alatti bérezésért legfeljebb három alkalmazott esetében ezer és tízezer euró közötti bírságot szabhat ki a hatóság, ismételt esetben ennek a kétszeresét. Háromnál több alkalmazott esetén a bírság összege kétezer és húszezer, ismételt esetben négy- és ötven ezer euró között van. A minimálbérnél alacsonyabb bérezés ellen az egyéni munkavállalók maguk is fordulhatnak jogorvoslatért az osztrák szakszervezetekhez, vagy a munkáskamarához (AK).
