Már 20 ország az EU "szégyenpadján" - Magyarország is

A brüsszeli bejelentés szerint várhatóan Ausztria, Németország, Belgium, Portugália, Csehország, Olaszország, Hollandia, Szlovákia és Szlovénia 2009-es deficitje is meghaladja az EU stabilitási és növekedési paktumában lefektetett 3 százalékos GDP-arányos határértéket, s ezért meg kell ellenük indítani az ilyenkor szokásos eljárást.

Ezzel immár húszra növekedett az EU „szégyenpadján” ülő tagországok száma. A pénzügyi válság 2008. őszi kitörésekor még csak Magyarország és Nagy-Britannia ellen folyt deficiteljárás (hazánk 2004-es uniós csatlakozásunk óta megszakítás nélkül koptatja ezt a bizonyos padot). Ez év tavaszán kilenc további állam – Görögország, Írország, Lettország, Málta, Franciaország, Litvánia, Spanyolország, Lengyelország és Románia – is felkerült a listára.

A tegnap közreadott brüsszeli jelentés rámutat, hogy a deficit túllépése jelentős mértékben a rendkívüli gazdasági helyzettel, vagyis a globális recesszió miatt romló fiskális viszonyokkal magyarázható. Eszerint a korábban az EU által is szorgalmazott (költségvetési forrásokból megvalósított) élénkítések, a növekvő munkanélküliség miatt megugró szociális kiadások, illetve a megcsappanó adóbevételek együttesen vezettek a mostani helyzethez. Az élénkítés szükségességének elismerése mellett ugyanakkor Brüsszel immár a normális költekezéshez visszavezető exit stratégiák kidolgozását sürgeti. „Folytatnunk kell az európai gazdaságélénkítési terv végrehajtását, de itt az ideje, hogy az államadósság megugrását megelőzendő megkezdjük a kivonulási stratégiák elkészítését” – áll Joaquín Almunia pénzügyi biztos nyilatkozatában. A bizottság a mostani eljárások kapcsán azt is leszögezi, hogy bár a hiány megugrása várható volt, az előre jelzett értékek nem tűnnek átmenetinek, és nem a 3 százalékos határérték közelében ingadoznak. Éppen ezért az érintett államoknak tervet kell prezentálniuk Brüsszel felé, amelyben bemutatják a hiány lefaragására vonatkozó elképzeléseiket.

Az ütemtervekben lefektetett határidőket azonban módosítani is lehet a stabilitási paktum 2005-ös megváltoztatása óta. A korábban eljárás alá került államok közül hazánknak, Romániának és Litvániának 2011-ig, Franciaországnak, Lengyelországnak és Spanyolországnak 2012-ig, Görögországnak pedig a jövő év végéig van ideje a hiány lefaragására.

Brit szócsata a hiányról. „Teljesen őrültnek” és vakmerő költségcsökkentőknek igyekszik beállítani a brit Munkáspárt a konzervatív ellenzéket a szigetország rendkívül súlyos költségvetési hiánya körüli vitában. Alistair Darling pénzügyminiszter szerint ugyanis a jövő évi választáson győzelemre esélyes jobboldal azon terve, hogy a munkáspárti elképzelésnél korábban kezdje meg a lefaragásokat, megfojtaná a növekedés helyreállását. London csak az idén több mint 175 milliárd font értékben vesz fel kölcsönt, és az éves deficit a pénzügyminisztérium várakozása szerint 12 százalék fölé nő 2010-ben. A vita tárgyát nem annyira az élénkítési, illetve bankmentési költekezés visszafogásának a szükségessége, hanem annak időpontja képezi a Munkáspárt és a konzervatívok között. Miközben Darling szerint a korai lefaragás lehet a növekedés akadálya, David Cameron ellenzéki vezér úgy véli, a túlzott eladósodás miatti adóterhek tesznek majd béklyót a brit gazdaságra.

Ez nagyon nehéz feladat. És ha nem vigyázunk, visszaeshetünk, és mégiscsak lezuhanhatunk a szakadék szélén” – figyelmeztetett Bajnai a deficit leszorítását előtérbe helyező fiskális politika folytatásának fontosságára.

Ez nagyon nehéz feladat. És ha nem vigyázunk, visszaeshetünk, és mégiscsak lezuhanhatunk a szakadék szélén” – figyelmeztetett Bajnai a deficit leszorítását előtérbe helyező fiskális politika folytatásának fontosságára. -->