Az MNB nem hisz a kormánynak

Alacsonyabb lesz az áfa-bevételek növekedése a költségvetésben tervezettnél: a kormány túlzott reményeket fűz a gazdaság fehéredéséhez és az uniós támogatások igénybevételéhez ugyanis – jósolja a Magyar Nemzeti Bank a jövő évi büdzséről készített tanulmányban. A jegybank azt is hangsúlyozza, hogy még nem tudták figyelembe venni azokat a módosításokat, amelyeket időközben eszközöl az Országgyűlés. Holott a módosítások során – amelyekről hétfőn vitatkozik, kedden pedig szavaz a parlament - épp 10 milliárd forinttal emelik meg az áfabevételi előirányzatot, és 5-5 milliárd forinttal a jövedéki adóból és az szja-ból várt összeget: többek ez a fedezete 70 milliárd forintnyi kiadási igény befogadásának.

A jegybank előrejelzése szerint a bevételek a GDP 0,2 százalékával elmaradhatnak a javaslatban szereplő előirányzatoktól: ez összesen 75 milliárd forintos kiesés. Az áfabevételek 90 milliárd forinttal lehetnek kisebbek a kormány által eredetileg vártnál is (a módosított tervhez képest ez már 100 milliárdos elmaradás. Ezen kívül a jegybank 46 milliárd forinttal számít alacsonyabb szja-bevételre is, miután prognózisában a kormánynál lassabb (7 helyett 6,5 százalékos) béremelkedési ütemre számít 2017-ben. Ezen bevételek kiesését ugyanakkor részben pótolja más adónemek vártnál kedvezőbb teljesülése: a cégek befizetései 22 milliárd forinttal lehetnek nagyobbak, és a tb-alapoknál is nagyobb lehet a bevétel 17 milliárddal. A jövedéki adónál 21 milliárd forinttal becsülte alul a jegybank szerint a bevételeket a kormány, ráadásul az MNB nem vette figyelembe a benzin jövedéki adójának emeléséből származó többletet és valamivel kevesebbre számít az idén ebből a forrásból a kormánynál (miközben a cigarettánál végül kisebb lesz az adóemelés, vagyis a bevétel itt azért csökkenhet).

A kiadásoknál a jegybank szerint az áfa-bevételi elmaradást ellentételezi az uniós forrásfelhasználás gyengélkedése: itt 140 milliárd forintos spórolást látnak. Ezért szinte nem is érdekes, hogy a lakástámogatásokat alaposan alultervezte a kabinet: az MNB szerint 70 milliárd forinttal többet kellett volna elkülöníteni erre a célra. A jegybank szerint ugyanis az idén felépülő 13 ezer új lakás körülbelül háromnegyedéhez igénybe veszik a 3 gyermek után járó 10 millió forintos támogatást, és hasonló arányokra lehet számítani jövőre is. Ezért a CSOK az idén szerintük 110-115, jövőre 150-160 milliárd forint támogatást jelent, amit meg kell fejelni a kamattámogatásos hitelek költségével is. Összességében azonban a jegybank szerint így a kisebb bevételeket is ellensúlyozza majd a lassúbb uniós pénzfelhasználásból eredő megtakarítás, így a költségvetési hiánycél tartható lesz – persze csak akkor, ha az Országvédelmi Alapba félretett pénzeket a kormány nem használja fel, éa a GDP 0,1 százalékának megfelelő összeggel javítja a mérleget.

A jegybank szerint a költségvetéssel az adósságszabályok tarthatóak lesznek, csökkenni fog a tartozásállomány a lazítás ellenére is, és persze a hiány is 3 százalék alatt marad, vagyis megfelel majd az uniós és a hazai előírásoknak is. Nem értékelik különösebben, hogy az állam működése nullszaldós, mint írják: a működési költségvetés 2012 óta valójában pozitív, és a jövőre is az lenne, csak épp annyi bevételt csoportosítanak át a fejlesztési költségvetési részbe, hogy a másik épp nullás legyen. Ugyanakkor az MNB leszögezi azt is, hogy a javaslatban szereplő 2,1 százalékos strukturális hiány nincs összhangban a konvergencia programban meghatározott középtávú költségvetési hiánycéllal. A kabinet ugyanis a 2016-2020-as programban 2017-től a GDP 1,5 százalékának megfelelő strukturális hiánycélt határozott meg, bár a jegybank pozitívumként említi, hogy a kabinet ezt fokozatosan el kívánja érni, és 2018-ban elérve az 1,7 százalékos, 2019-ben az 1,5 százalékos, míg 2020-ra az 1,2 százalékos szintet hozná.