Négymillió magyar munkavállaló egyészségéről és jövőjéről van szó
Most, hogy elfogadták a cafeteriarendszer átalakításáról szóló szabályokat, és ezzel megemelték a pénztári tagsághoz adható munkáltatói támogatás adóterhét, új helyzet van a pénztári szektorban. Mi a következő lépés?
Az első lépést már megtettük: tárgyalásokat kezdeményeztünk a kormányzattal arról, hogy enyhítsen a pénztári megoldásokat érintő, sok százezer munkavállalót kedvezőtlenül érintő szabályozáson.
Pontosan mit szeretnének elérni?
Több kiemelkedően fontos változtatást javaslunk a kormánynak. Először is szeretnénk elérni, hogy a munkáltatóknak továbbra is lehetőségük legyen arra, hogy a munkavállalók egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári tagságát kedvezményesen támogathassák Az ÖPOSZ-hoz tartozó kétmillió jelenlegi pénztártag és a jövőben a kasszákhoz csatlakozni kívánó tagok érdekében másrészt szeretnénk elérni, hogy az egyéni pénztári befizetések 20 százalékos adó-jóváírás mértéke 2017-től 10 százalékponttal emelkedjen, azaz a jelenlegi 20-ről 30 százalékra növekedjen a kedvezmény. Úgy gondoljuk, hogy mindezekre azért van szükség, hogy az öngondoskodási piacon folytatódhasson a növekedés, ezáltal a munkavállalók egészségüket megőrizve, megfelelő anyagi háttérrel, megtakarítással vághassanak neki az idős kornak, kezdődjön az bármikor.
Az ÖPOSZ-hoz tartozó pénztáraknak 2 millió tagja van jelenleg, de Magyarországon összesen 4 millió munkavállaló van, a potenciális piac tehát ekkora. Ugyanis a pénztári megoldások minden munkavállaló számára az egyik legjobb alternatívát nyújtják az öngondoskodásra, ezen belül a nyugdíjra történő takarékoskodásra és az egészség megőrzésére. A pénztári megoldásokhoz, tehát az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári tagsághoz nyújtható munkáltatói támogatás esetében azért fontos a kedvezményes adóztatás, mivel sok, alacsony jövedelmű munkavállaló számára az öngondoskodás leginkább a munkáltató szerepvállalásával képzelhető el.
A jelenlegi tagok mit szólnak a helyzethez?
Pár hete az ÖPOSZ a tagpénztárakkal közösen készíttetett egy felmérést, amelynek keretében több mint 30 ezer önkéntes pénztártag mondott véleményt a cafeteriarendszer változásáról, a munkáltatói támogatás adóterhének emeléséről. A válasz pedig egyértelmű, a pénztártagok 82 százaléka nem ért egyet a módosítással. Ők úgy látják, hogy az öngondoskodást segítő pénztári szolgáltatásoknak helye volt a rendszerben. A változás jövőre olyan rendkívüli fontosságú elemeket terhel magasabb adóval a munkáltatói gondoskodás köréből, mint az egészség és a nyugdíjtakarékoskodás. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a pénztárak rendkívül jó gazdák. Az önkéntes nyugdíjpénztárak évek óta - a mostani alacsony kamatkörnyezetben is - kiemelkedő mértékű vagyongyarapodást értek el, mindezt alacsony költségszint mellett, az egészségpénztárak által finanszírozott szolgáltatások pedig nagyon népszerűek a tagok körében. Nagyon fontos szempont az is, hogy a nyugdíjcél munkáltatói támogatása az önkéntes nyugdíjpénztárakon keresztül az állam belső finanszírozásának javítása mellett a nyugdíjrendszer fenntarthatóságában is kiemelt szerepet játszik.
Mégis mire számít?
Bízunk abban, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak eddigi sikerei, az öngondoskodás felértékelődése miatt, valamint, a 4 millió munkavállaló érdekében sikerül a szabályok enyhítését elérni. És így a pénztári megoldások továbbra is alapvetően járulhatnak hozzá a tagok jövőjének megalapozásához, ezen keresztül pedig az ország sikeres jövőjének felépítéséhez is.
