Gyorsulóban a befektetési ingatlanok áremelkedése (x)
Ez a lakásárindex Magyarországon elsőként követi nyomon a befektetési ingatlanok árának, értékének alakulását, hathavi rendszerességgel. Az Anker Property befektetési lakásárindex a cég kínálati és tranzakciós adatai alapján készül, és historikusan illeszkedik az elmúlt 12 évben értékesített ingatlanok árváltozásának irányába és mértékébe. A befektetési lakásárindex kizárólag azokat a kerületeket, városokat, megyéket mutatja be, ahol ők értékesítettek is befektetési célú ingatlant. Vagyis kizárólag konkrét lakások, házak árváltozását elemzik, nem átlagolnak és nem tipizálnak. Az index megalkotását az a befektetői attitűd tette szükségessé, amelyből kiderül, az invesztorokat nem érdekli az átlagos alapterületű átlaglakások átlagárának alakulása. Őket kizárólag azon ingatlanok árának és a lokációik értékének a változása foglalkoztatja, amelyekbe és ahol befektettek.
A 2023-as év végéhez képest Budapesten 4–25 százalékkal, a vidéki városokban pedig 10–35 százalékkal nőtt az indexükben szereplő lakások és házak piaci értéke. Az adatokból kiderült, hogy az elmúlt bő fél évben a fővárosban a XX. kerület kapta az aranyérmet a maga 25 százalékos gyarapodásával, az ezüstérmet 23 százalékkal a XIII. kerület érdemelte ki, míg a dobogó harmadik fokára az V. kerület került fel 21 százalékkal. A középmezőnyben a VI. (19%), VII. (14%), IV. (12%), II. (11%), I. (10%) és a III. (9%) kerület végzett, a sereghajtók között pedig két holtverseny alakult ki, a XV. és a IX. kerület 6 százalékkal lett az utolsó előtti, míg a XIV. és a XVIII. kerület a mindössze 4 százalékos emelkedésével a 11. lett.
A vidéki városok esetében az élen alakult ki holtverseny, ugyanis Szeged és Tatabánya is 35 százalékos drágulást produkált, így megosztoznak az első helyen, a bronzérmes most 34 százalékkal Pécs lett, míg a harmadik helyet 26 százalékkal Győr szerezte meg. Az üldöző bolyban Leányfalu (24%), Fót (23%), Sümeg (22%), Tihany (20%), Érd (19%), a végén pedig újfent egy holtverseny, amiben Dunaújváros és Zalakaros 10 százalékkal a 9. helyet szerezte meg.
A számokat elemezve láthatjuk, hogy a fővárosban a Pesti oldalon vannak a legjobban teljesítő kerületek, sőt a pálmát Pesterzsébet vitte el, ami még jóindulattal sem mondható hagyományosan presztízslokációnak. A magyarázat az árszintekben, illetve abban van, hogy a Budai oldallal ellentétben a Duna bal partján lévő kerületekben még több a tartalék a növekedésre. Ott ugyanis egy 20-30 százalékos drágulást is elvisel a piac az alacsonyabb bázis-négyzetméterárak miatt, míg az eleve a megfizethetőség (és persze az észszerűség) határán egyensúlyozó Budai hegyvidék vevői legfeljebb a 9-10 százalékot fogadják el.
Országos kitekintésben Tatabánya jó teljesítménye meglepheti az ingatlanpiaci történéseket figyelőket, ahogy az is, hogy Sümeg beelőzte Tihanyt, igaz, csak 2 százalékponttal. Itt a helyezések alakulása részben a fővárosi kerületekéhez hasonlóan a kiindulóárak miatt lett ilyen, de Szeged, Pécs és Győr vonatkozásában az egyetemek jelenléte felülírja a magas árak okán kialakuló ellenérzéseket. Ami aztán végül vásárlásban realizálódik, hiszen a szülők nem vehetnek lakásokat a sokkal kedvezőbb árakkal bíró városokban, ha az egyetemek nem ott vannak.
A befektetők számára vásárláskor lényeges szempont a hasznosítási stratégia, hogy a három közül melyik metódust választják: a megveszem-tartom-eladom, megveszem-felújítom-eladom vagy a megveszem-felújítom-kiadom folyamatot akarják-e végigvinni. Az Anker Property Ltd. esetében a megveszem-tartom-eladom hívei vannak túlnyomó többségben, ezért is vált gyakorlattá, hogy az értékesített ingatlanok hathavonta átesnek egy monitoringon, amelyből kiderül, hogy ügyfeleik ingatlanvagyonának értéke hogyan alakult. Ennek köszönhetően a lakáspiaci léptékkel mérten, időben tudnak reagálni a változásokra, és akár realizálhatják is az addig elért profitot.
