Több tízezer éves férgeket élesztettek újjá

Több tízezer éves orsóférgeket élesztettek újjá egy csütörtökön megjelent tanulmány szerint. A kérdéses élőlények a szibériai permafroszt környezetében hibernálták magukat – derül ki a PLOS Genetics folyóiratban publikált tanulmányból.

A kutatás egyik társszerzője, Teymuras Kurzchalia szerint a tanulmány akár ahhoz is vezethet, hogy az élet és a halál mellett egy harmadik állapotot is megnevezünk. Az orsóférgek az úgynevezett mikroállatok közé tartoznak, melyek képesek szélsőséges körülmények között is túlélni azzal, hogy a kriptobiózis állapotába lépnek. Ebben az állapotban ezen lények életfunkciói leállnak, és csak a körülmények javulásával állnak helyre.

Tudósok korábban már élesztettek újjá orsóférgeket ebből az állapotból, ahogy kerekesférgeket és medveállatkákat is. Egy 2021-es, a Cell folyóiratban megjelent tanulmány például egy 24 ezer éves, szintén a szibériai örök fagy világából begyűjtött kerekesféreg életre keltéséről számolt be, míg egy 2016-os, a Cryptobiologyban megjelent tanulmány szerint egy 30 éve hibernálódott medveállatkát sikerült újjáéleszteni, melyet az Antarktiszon gyűjtöttek be.

Az akár évmilliókig is a kriptobiózis állapotára képes egysejtűekkel, például a baktériumokkal szemben az állatok körében a 46 ezer éves hibernáció rekordnak számít. Kurzchalia a The Wall Street Journalnak elmondta, hogy a most felélesztett orsóférgek akár korlátlan ideig is képesek lehetnek a hibernációra.

Noha az, hogy a kriptobiózis segíthet-e az emberi hibernációban, egyelőre még mindig inkább a sci-fi körébe tartozik, a mechanizmus kutatása segíthet megérteni, hogy ezen élőlények hogyan képesek túlélni a szélsőséges körülményeket, ami az embereket is ellenállóbbá teheti idővel.

A most felélesztett férgeket mintegy 40 méter mélyről gyűjtötték be a szibériai Kolima folyó közeléből, ám a 2000-es évek eleje óta lefagyasztva tartották őket. Hasonló állatok életre keltéséről először egy 2018-as tanulmány számolt be, ám akkoriban több biológus felvetette, hogy a minta szennyezett lehet.

A mostani kutatás során a tudósok ezért még körültekintőbben jártak el, és genomszekvenálást is végeztek, amely azt sugallja, hogy korábban nem ismert fajról van szó.