Az autóipar beindítja a vidéki ingatlanpiacot

Folytatódik a 2014 óta tartó áremelkedés a vidéki ingatlanpiacon. Az Otthon Centrum felmérése alapján a legnagyobb mértékű növekedés az időszak során Tatabányán és Zalaegerszegen volt tapasztalható.

A régiós elhelyezkedésen kívül egy város ingatlanpiaci potenciáljának növekedéséhez nagyban hozzájárulnak a munkahelyteremtést és az infrastruktúra javítását célzó beruházások is, így a nagyobb fejlesztések nyomán növekvő ingatlanárak kiváló befektetési lehetőséget kínálnak.

Folyamatosan bővül az érdeklődés a vidéki lakások piacán, így a tavalyihoz képest akár 20 százalékkal is növekedhetett az eladásra kínált ingatlanok értéke.

A 2014 óta tartó árnövekedés következtében Debrecen, Győr és Kecskemét átlagárai már a külső pesti kerületekével vetekszenek a téglaépítésű használt társasházi lakásokra megkötött adás-vételi szerződések alapján

– derül ki az Otthon Centrum legfrisseb adataiból.

Kedvező trendek a vidéki ingatlanpiacon

A vidéki városok árnövekedése a fővároshoz képest lassabban indult be, azonban az ott tapasztalt dinamika érvényesült az utóbbi két év során. A vizsgált városok közül Tatabánya és Zalaegerszeg produkálta a legnagyobb árnövekedést: itt a válság mélypontjához képest megduplázódott a tégla építésű társasházi lakások átlagára.

A legdrágább hazai nagyváros Sopron, amely elsősorban történelmi, kulturális jellegének, valamint Bécshez való közelségének köszönheti a téglaépítésű társasházi lakások esetében tapasztalható 359 ezer forint körüli átlagos négyzetméterárakat.

Legolcsóbban az észak-magyarországi régióban juthatunk ingatlanhoz. Az itt található iparvárosok közül Ózd és Salgótarján minden lakástípus tekintetében országosan a legalacsonyabb négyzetméterárat érte csak el.

Győr, Sopron után a második legdrágábban jegyzett megyei jogú város, ahol a magas négyzetméterárakat tovább hajtja az Audi új üzeme és kutatás-fejlesztési központja.

A Mercedes gyárnak köszönhetően az elmúlt hét évben közel megduplázódtak az ingatlanárak Kecskeméten, így az alföldi városban a téglalakások ára a harmadik legdrágább a vidéki városok sorában. Kecskeméttől alig marad el Debrecen, ahol a korábban tapasztalt 58 százalékos árnövekedésnek jelentős lendületet fog adni a BMW gyárának július 31-én bejelentett építése.

Az üzemben előreláthatóan 2023-ban indul meg a termelés, azonban már a kezdeti szakaszban is több mint ezer munkahelyet teremt majd. Az óriásberuházásnak köszönhetően a hajdúsági megyeszékhely árai Győrt és Sopront is utolérhetik az elkövetkezendő években. Komárom ingatlanpiacára élénkítőleg fog hatni a várost elkerülő új Duna-híd építése, melyet a tervek szerint 2019 őszén adnak át a forgalomnak. A híd közvetlen összeköttetésben lesz az M1-es autópályával, így a forgalom jelentős része a lakott területek érintése nélkül haladhat át a határon, ezzel tehermentesíti és élhetőbbé teszi a várost. Paks lakásáraira pedig az atomerőmű bővítése során felépülő két új blokk lesz jelentős hatással – olvasható az Otthon Centrum közleményében.

„A hagyományos egyetemi központokban így Debrecenben vagy Győrben bruttó 7-8 százalék körüli hozamokra számíthatunk bérbeadásból, míg a jelentős munkahelybővítések nyomán akár 10 százalék körüli hozam is elérhető Kecskeméten vagy Tatabányán.

Érdemes szakértő segítségét kérni, mivel középtávon mind a kollégiumi férőhelyek, mind a munkásszállás-kapacitások fejlesztése csökkentheti a bérleti igényt. Jó hír, hogy az új beruházások átfutási ideje legalább 2-3 év és a tervezett kapacitások megépülése után is bőven maradnak még albérlet iránt érdeklődők ezekben a városokban – magyarázza Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője.

Érdemes az új építésű lakások környékén használt lakást venni, mert az új fejlesztések nyomán előnyösen változik a városkép és a környék megítélése, ami kedvező hatással van a kiadhatóságra is – teszi hozzá a szakértő.