Miért költöznek sorra bérelt irodaházba olyan nagy cégek, mint az Ericsson, a Telekom, a Siemens-evosoft vagy éppen az ikonikus Váci úti toronyházától nemrég megváló Fővárosi Vízművek? A saját tulajdonú ingatlan adta biztonság csak a lakáspiacon – de már ott is egyre kevésbé – értelmezhető fogalom. A saját tulajdonú székházban vagy telephelyen működő vállalkozások számára az ingatlan eladása a saját tőke felszabadításával jár, a pénzt fejlesztésekre, a profiljukba vágó beruházások finanszírozására tudják fordítani. Ez és a kedvező gazdasági környezet miatti derűlátás adja a lendületet a maguk területén bővülésben gondolkozó cégeknek, amikor a bériroda, illetve székházbérlés mellett döntenek – mutatott rá a felpörgő részpiac mozgatórugóira Schőmer Norbert, a Wing Zrt. irodafejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettese a Világgazdaság megkeresésére.
A legnagyobb székházfejlesztő társaság, a Wing Zrt. becslése szerint
jelenleg még csak a hazai nagyvállalatok körülbelül 60 százaléka működik bérelt irodában, ami a másik oldalon 40 százalékos piaci potenciált jelez.
Valami mostanában láthatóan elindult: egyre több, ma még saját telephelyen vagy irodaházban működő cégnél döntenek úgy, hogy irodaházat bérelnek székház céljára. Ezeknek az előbérleti szerződéssel, build to suit, vagyis a leendő bérlő igényei szerint megtervezett, kialakított és felszerelt épületeknek a megépítéséhez a hosszú távú, legalább nyolc-tíz éves bérleti szerződések biztonsági garanciát nyújtanak a fejlesztőnek. A bérlőknek pedig olyan professzionális elrendezést, műszaki megoldásokat és szolgáltatásokat garantálnak, amilyeneket saját csapatukkal nem, illetve jelentős összegű saját költségből tudnának csak megteremteni.
Az ország legnagyobb modern irodaházát, a Telekom-székházat, a tavaly átadott Ericsson-székházat, a tavalyelőtti E.On-székházat és a Siemens-evosoft most épülő székházát fejlesztő Wing irodafejlesztési vezetője szerint azért kerülhettek előtérbe a székházépítések, mert a kedvező gazdasági környezetben a nagy cégek szívesen kötelezik el magukat hosszú távú bérleti szerződésekkel a fejlődés és a fejlesztés irányába. Másrészt az ingatlanpiaci árfolyamok emelkedése a saját tulajdonú irodaházak értékét is megnövelte, vagyis most minden korábbinál magasabb áron értékesíthetik meglévő ingatlanjaikat a vállalatok. Bár az ingatlanfejlesztések között a legnagyobb arányt ma is az irodaház-építések teszik ki, még bőven van hova fejlődni, hiszen Budapesten a lakosság számához arányítva harmadannyi bériroda van, mint a közeli Bécsben.
Budapesten jelenleg 3,5 millió négyzetméter modern irodaterület van, ami az idei új irodaház-átadásokkal 230-240 ezer négyzetméterrel bővül.
Ennek csaknem negyedét egyetlen irodaház, a mintegy 50 milliárd forintos beruházásból megvalósult, 58 ezer négyzetméteres nettó bérbe adható területű Telekom-székház teszi ki. Az épület bruttó területe meghaladja a 100 ezer négyzetmétert. A 15 évre bérbe vett irodaházat augusztus végén adta át a Wing, a Telekom pedig ősszel megkezdte a beköltözést. A megállapodás értelmében, a költözést követően a Telekom korábbi telephelyei – a Szerémi úti és a Krisztina körúti irodaépületek – a Wing tulajdonába mennek át. Ezek hasznosítására vonatkozóan már javában folynak az előkészületi munkák – tájékoztatott Schőmer Norbert.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
