Július elsejétől számos, a Családi Otthonteremtési Kedvezményt érintő módosítás lépett életbe. A legtöbbeket érintő és talán legnagyobb hatású változás, hogy a többgyermekes családok számára,
Tekintve, hogy az ingatlan tranzakciók nagyjából 95 százaléka a használt piacon zajlik, ez óriási segítség lehet a családok számára.
Emellett több olyan változás is életbe lépett, amely talán nem érint ilyen sokakat, mégis több tízezer tranzakcióra lehet hatással a jövőben. Ezek egyike, hogy eltörölték a 35 millió forintos értékhatárt a használt ingatlanok esetében, így ezt a korlátozást – az újépítésű ingatlanokra vonatkozó korábban is hatályos szabályozáshoz hasonlóan – már nem kell figyelembe venni a CSOK igénylésekor. Országosan tavaly körülbelül a teljes forgalom 14 százalékát tették ki a 35 millió forintnál drágább használt ingatlanok adásvételei, nagyjából 21 ezer ilyen tranzakció történt.
Sokkal látványosabb azonban ez a szám Budapesten, hiszen a fővárosban már tízből négy eladott ingatlan az értékhatár fölé kúszott.
Arról nem is beszélve, hogy a CSOK méretlimitjeit figyelembe véve, a fővárosi igénylők mozgástere még inkább behatárolt.
A változtatás nélkül a legdrágább kerületekben jószerivel már nem is lehetne a CSOK segítségével, a megkövetelt paramétereknek megfelelő lakást vásárolni, maradnának az olcsóbb külső-pesti kerületek, ahol az átlagos négyzetméterár még 3-400 ezer forint között van.
Nehéz megmondani, hogy hány családot akadályozhatott meg a korábbi felső értékhatár álmai otthonának megvásárlásában, de egy biztos: több tízezer ingatlan vált elérhetővé a családok számára
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
„Természetesen most is meg kell felelni bizonyos követelményeknek (például alapterület, műszaki kialakítás), de júliustól eggyel kevesebb a megkötés a családok számára. Az értékhatár eltörlése és a bevezetése – ha nem is általánosan és látványosan, de – minden bizonnyal áremelkedéshez vezet a piacon” – tette hozzá a szakértő.
Vannak persze olyan megyék, ahol a felső értékhatár jelentette megkötés eddig is szinte teljesen ismeretlen probléma volt.
például elhanyagolható az érintett ingatlanok száma, jószerivel évi egy-két tucatnyi értékesítésről beszélhettünk. A legdrágább budapesti kerületekben pont ellentétes az arány, az ingatlanok csak elenyésző része talált gazdára 35 millió forint alatt. Ezért Valkó Dávid úgy véli, hogy a szabályozás nagy valószínűséggel azoknak a – például agglomerációs – településeknek a piacára lehet majd kedvező hatással, amelyek nem tartoznak a falusi CSOK hatálya alá, ám ingatlanáraik már elég magasak ahhoz, hogy a korábbi értékhatár akadályt jelentett volna a kedvezmény igénylésében.
