Már nem olyan széles a lakásukat eladók mosolya, mint öt éve

Öt éves trendnek lett vége: a 2014 óta tartó folyamatos áremelkedés tört meg a lakáspiacon – derül ki a Takarék Index kutatásából. A fővárosban és a megyeszékhelyeken még nőttek az árak a második negyedévben az előző negyedévhez képest, de a kisebb településeken már alább hagyott a lendület.

Regionális szinten Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon mértek áremelkedést a szakértők.

A Takarék Index elemzőinek vizsgálata szerint az előző negyedévhez képest 2019 második negyedévében a lakóingatlanok átlagos ára 0,32 százalékkal csökkent, a reál csökkenés 1,51 százalékos volt. Egy negyedév alatt az összes alpiacot tartalmazó Takarék Lakásárindex értéke a 343,37-es szintre mérséklődött 344,48-ról. A mutató előállításához a Takarék Csoport piaci információi és saját megfigyelései mellett felhasználta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatait is.

Éves szinten 2019 második negyedévében még tartott a drágulás, de már lassabb ütemben: a hazai lakóingatlanok átlagos nominális drágulása 17 százalékot ért el, ami elmaradt az előző időszakokat jellemző éves növekedési szinttől.

Reál értelemben éves szinten 15,58 százalékkal nőttek az árak.

2014 elejétől, a válság utáni felívelési időszakban, 2019 második negyedévéig összesen több mint 123 százalékkal emelkedett a Takarék Index értéke, míg reálértelemben az index változása közel 105,5 százalékos volt. A válság előtti, 2008-as maximumhoz képest 2019

második három hónapjában a Takarék Lakásárindex közel 71,1 százalékkal állt magasabb értéken, míg reál értelemben a változás ugyanezen időszak során csupán 27,4 százalékos volt.

A régiók többségében csökkentek az árak egy negyedév alatt

2019 első és második negyedévének adatai alapján több régióban csökkenést mutattak vagy stagnáltak a négyzetméterenként fizetendő átlagos árak, egyedül Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon mértek emelkedést a Takarék Index elemzői.

Települési szinten mást mutatnak a nagyvárosok és a kisebb települések adatai 2019 első két negyedévét összehasonlítva.

Budapesten és a megyeszékhelyeken növekedést mértek a fajlagos medián lakásárakban, addig a kisebb településeken elkezdtek csökkenni az árak. Ugyanakkor a medián árak csökkenésében szerepet játszhatott a lakásösszetétel változásának hatása, elképzelhető, hogy az olcsóbb ingatlanok felé tolódott el a vásárolt ingatlanok köre.