Nem amortizálódik, nincs probléma a rezsiköltségekkel, jó a megtérülése és rendkívül könnyű az értékesíthetősége, ráadásul alacsonyabb belépési szinten, azaz kisebb összegért elérhető a befektetők számára, mint egy lakás.
Ez az ingatlantípus nem más, mint a garázs, amely továbbra is az egyik legjobb befektetésnek számít a hazai ingatlanpiacon – jelezte Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője.
Miközben egyre kevesebben tudják megfizetni a magasra kúszó bérleti díjakat, és a rövid távú lakáskiadás piaca is beszűkült, a lakástulajdonosoknak mérlegelni kell, hogy engedjenek-e a bérleti díjból, hosszabb távra biztosítva az ingatlan kiadását.
A garázsoknál ilyen probléma nem jelentkezik. A garázs nem létszükséglet, alapvetően azért bérli valaki, hogy feltehetően nagyobb értékű autóját biztonságban tudja – mutatott rá a szakértő.
A garázsbérlők az elmúlt hónapokban kisebb mértékben szembesülhettek egzisztenciális problémákkal azokhoz képest, akik bérlakásban élnek. Ezért lehet most arányaiban magasabb bérleti díjért kiadni egy garázst, mint egy lakóingatlant.
A garázspiacon 3,5-4 millió forinttól indulnak az árak, az átlag 4,5 millió,
a felső határ 6,5-7 millió forint környékén alakul. Utóbbi elsősorban ott jellemző, ahol nagyon kevés a garázs: ilyenek például a belvárosi kerületek.
A garázsvásárlás jóval alacsonyabb belépőszintet biztosít az ingatlanpiacra, mint egy lakás vásárlása. Ekkora összegért ugyanis lakóingatlant nem lehet venni, legfeljebb telkeket vagy zártkerti ingatlanokat a külső kerületekben, illetve az agglomerációban.
Ráadásul a belvárosi garázsok jellemzően olyan felfestett területek, parkolóhelyek mélygarázsokban,
melyek nem igazán tudnak amortizálódni, nem tudnak tönkremenni.
A lakóingatlanok esetében sokkal nagyobb kockázata van annak, hogy a bérlő valamit tönkretesz a lakásban, vagy nem fizeti a számlákat. Ilyen problémák a garázsok esetében nem merülnek fel.
A garázsokat könnyű eladni, mert általában új vagy újszerű ingatlanokban találhatók, ilyenek pedig elég kis számban bukkannak fel a “klasszikus” belvárosban, ahol többnyire századfordulós épületek sorakoznak, melyek alá még nem épült garázs,
miközben a parkolóházak csak óradíjas, esetleg havidíjas parkolást kínálnak.
Nem véletlen, hogy ha eladósorba kerül egy garázs valamelyik belső kerületben, akkor a vevők szinte sorban állnak érte.
Még a nem kifejezetten belvárosinak számító kerületekben, például a IX., a XIII., a XIV. vagy a XI. kerületben is inkább keresleti piacról beszélhetünk.
Ezekben a városrészekben is sokszor előfordul, hogy annak ellenére, hogy valaki egy új vagy újszerű társasházban vásárol lakást, ott éppen nincs eladó garázs, így kénytelen egy másik, közeli társasházban garázs venni vagy éppen bérelni, arra várva, hogy majd a saját társasházában eladóvá válik egy garázshely.
Nem valószínű, hogy a jövőben a garázsoknak nagyobb mértékben csökkenne az ára, vagy jelentősebb lefelé irányuló árelmozdulásra lehetne számítani e szegmensben Balla Ákos véleménye szerint.
Sokkal több garázs sem fog épülni, a garázsoknak beruházói szempontból ugyanis alacsony a megtérülésük: a beruházóknak nem éri meg parkolóhelyeket, garázsokat építeni lakások vagy a földszinti üzletek helyett.
Ők ezért arra törekszenek, hogy legfeljebb annyi parkolóhelyet alakítsanak ki, amennyit elvárnak a lakásvásárlók, illetve amennyit az önkormányzat előír. Ez nagyjából egy parkolót jelent lakásonként.
