Ingatlan

Új idők kezdődnek az albérletpiacon

Hazánkban 43 százalékkal nőttek a lakóingatlan bérleti díjak. Ez jóval elmarad a magyar lakóingatlanok árában történt emelkedéshez képest.

Magyarországon 43 százalékkal nőttek a lakóingatlan bérleti díjak. Ez jóval elmarad a magyar lakóingatlanok árában történt emelkedéshez képest, de így is háromszorosa az Európai Unió átlagának – írja az OTP ingatlanpont közleményében, az Eurostat januári statisztikája alapján.

A 2010. első és 2020. harmadik negyedéve között a lakásárak 26,8 százalékkal, míg a lakóingatlan bérleti díjak 14,6 százalékkal növekedtek az Európai Unióban a statisztikai hivatalának adatai alapján.

Közelebbről vizsgálva a lakásár és a bérleti díjak változását, érdekes kettősség figyelhető meg. Míg ugyanis 2010-től a bérleti díjak folyamatos és kiegyensúlyozott növekedést mutattak, addig az ingatlanok átlagára szélsőségesen ingadozott. A 2011 és 2013 közötti mélyrepülés után az ingatlanárak stabilak maradtak egészen a 2015-ben elindult hirtelen növekedésig, ami ütemében felülmúlta a bérleti díjak emelkedését is.

Fotó: Shutterstock

Míg a 2008-2013 közötti időszakban összességében a lakásárak visszarendeződése volt megfigyelhető, addig a bérleti díjak válságállónak bizonyultak

– mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Köszönhetően annak, hogy a pénzpiaci válság miatt a hitelfelvétel és lakásvásárlás előtt állók nagy arányban inkább a lakásbérlést választották, állandó keresletet generálva ezen a piacon. Ezzel a kiadási célú ingatlanvásárlás a 2008-2013 közötti időszakban kiváló befektetéssé vált – fejtette ki Valkó Dávid.

Így 2010. első és 2020. harmadik negyedéve között a bérleti díjak a 27 tagország közül 25-ben emelkedtek, Észtországban (136,6 százalék), Litvániában (106,9 százalék) és Írországban (62,2 százalék) nőttek a legnagobb mértékben.

Csökkenést csak Görögországban és Cipruson láthattunk.

Az Európai Unió országainak többségére jellemző tendencia, hogy a lakásárak nagyobb mértékben növekedtek, mint a bérleti díjak, de vannak kivételek. Az éllovasok (Észtország, Litvánia, Írország) mellett Finnországban, Romániában, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Hollandiában is megelőzte a bérleti díjak emelkedése a lakásárak változását – írja az ingatlanpont.

A bérleti díjak növekedése (43 százalék) alapján Magyarország a hatodik helyen áll a 31 vizsgált európai ország között.

Emellett az MNB 2020. novemberi Lakáspiaci Jelentése szerint a budapesti albérletárak a nettó jövedelem arányában a hatodik legmagasabbak (Varsó, Szófia, Lisszabon, Pozsony és Prága után) az európai fővárosok között. Egy átlagos, háromszobás budapesti ingatlan bérleti díja az átlagos magyarországi nettó fizetés 87,5 százalékát teszi ki – írja a közlemény.

Az Európai Unióra vonatkozó tavaly év végi részletes adatsor még nem érhető el, de Magyarország esetében már kijelenthető, hogy a koronavírus járvány egyértelmű vesztese a lakásbérleti piac.

A KSH és az Ingatlan.com közös felmérése alapján július óta a bérleti díjak folyamatos csökkenése figyelhető meg. 2020. novemberében Budapesten 15, országos átlagban 12 százalékkal voltak alacsonyabbak a bérleti díjak a 2020. januári, csúcsnak számító időszakhoz képest, ami a 2018. júliusi árszintnek felel meg.

A bérleti díjak ilyen ütemű csökkenésével, amíg az árakban nem látunk legalább ilyen mértékű visszaesést, a bérleti hozamok tovább mérséklődhetnek – mondta az OTP elemzője.

Míg 2020 második félévében a fővárosban a Pest peremi kerületekben volt még realizálható a Magyar Állampapír Plusz által biztosítottnál magasabb, 5-6 százalék közötti nettó bérleti hozam. A belvárosban és a budai oldal nagy részén pedig már csak átlagosan 4 százalék körüli, vagy valamivel az alatti hozamszint volt elérhető. A vidéki nagyvárosok közül Miskolcon és Pécsett a legmagasabb, 6-7 százalék közötti a hozamszint – fejtette ki a szakértő.

A home office terjedése, a távoktatás bevezetése, a turizmus stagnálása mellett a vásárlást ösztönző otthonteremtési támogatási elemek elindulása sem indokolja a bérleti piac kereslet oldali bővülését, így az sem várható, hogy a bérleti díjak csökkenő trendje rövid távon megváltozna.

A szakértő szerint a befektetési célú lakásvásárlás mérlegelésénél így egyre inkább a hosszabb távú értéknövekedési potenciál kell, hogy domináljon az elérhető bérleti hozammal szemben.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek