Jelentős kereslet élénkíti az újlakás-piacot, így hoz emelkedő árakat 2022-ben, amiben nagy szerepe van a családtámogatásoknak és a zöldhitelprogramnak.
A használt lakások iránti kereslet is élénk maradhat, amit a befektetési célú vásárlók visszatérése is segíthet.
A Takarék Index elemzői átlagosan 5-7 százalékos drágulással számolnak, de az új lakások esetében ennél magasabb, 8-10 százalékos emelkedés valószínű. A társasházépítések fő helyszíne a főváros, de népszerű marad a nagyvárosi agglomeráció és a Balaton környéke is. Jelentős változást hoz, hogy az idén június 30. után elkészülő otthonok csak akkor kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha elérik a BB energetikai osztályt, vagyis kellően energiahatékonyak, és 25 százalékban megújuló energiát is használnak.
Szárnyal az újlakás-piac
A tavaly átadott lakások száma az első három negyedévben nagyon hasonlóan alakult, mint 2020-ban, összesen több mint 12 ezer otthon készült el. Budapesten jelentősen meghaladta az átadott lakások száma az előző évek szintjeit, több mint 5000 ingatlant adtak át szeptemberig. A Budapesti Lakáspiaci Riport szerint októberben és novemberben körülbelül ezret adtak még át, illetve több mint 1800-at decemberre terveztek. Utóbbiak között lehetnek olyanok, amelyek az idei évre csúsztak, de összességében a 2021-es átadások a fővárosban vélhetően meghaladták a 2020-as szintet a Takarék Index elemzői szerint.
Az idén csaknem 5800 társasházi lakás átadása várható a fővárosban. Ezek nagy része már tulajdonosra talált, mivel sok vásárló még az építkezés fázisában leköti a lakásokat.
A szabad ingatlanok száma körülbelül 2000 volt tavaly év végén. A már elindított projektek alapján 2023-ra több mint 5600 társasházi lakás készülhet el Budapesten, amelyek között körülbelül 2000 szabad lakás található. 2024–2025-re egyelőre kevés projektet jelentettek be, de egy részét már ezeknek is értékesítették. A már bejelentett fejlesztések alapján a 2022–2025-ös időszakban körülbelül 13 ezer lakást adnak át Budapesten, amelyekből körülbelül 5000 még szabad.
Vidéken is erőteljesebb a mozgás
Az ELTINGA vidéki lakáspiaci adatbázisa szerint az értékesítés alatt álló, legalább tíz lakást tartalmazó társasházakban 13 500 lakás épül. Jelentősek ugyanakkor a regionális eltérések, a legtöbb Somogy megyében van (körülbelül 2300), amelyet a Balaton közelsége tesz népszerűvé a fejlesztők és a vásárlók körében. A második legtöbb lakás Pest megyében található (körülbelül 2000) a terület agglomerációs szerepének köszönhetően, míg a harmadik helyen Győr-Moson-Sopron megye áll több mint 1800-zal. Az őszi adatok szerint nincs értékesítés alatt álló, legalább tízlakásos társasház Nógrád és Tolna megyében, Békés megyében pedig 31 ilyen otthon található.
A kínálat szempontjából kérdéses, hogy a most moratóriummal, illetve kamatplafonnal védett hiteleseknél az intézkedés lejárta hoz-e kényszerértékesítéseket, vagy saját maguk elkezdik-e eladni az ingatlanjaikat.
A további projektindításokat támogathatja, hogy a fejlesztők jelentős kereslettel és növekvő árakkal találkoznak az újlakás-piacon, amiben
nagy szerepe van a családtámogatásoknak, illetve a tavaly ősszel elindított zöldhitelprogramnak.
Ugyanakkor a piacon bizonytalanságot szül, hogy az idei év ismét az építőanyagok drágulásával kezdődhet, ami nehezíti a költségkalkulációkat, különösen a 2024–2025-ös átadású beruházásoknál. A társasházi fejlesztések fő helyszíne maradhat a főváros, illetve továbbra is népszerű lehet a Balaton környéke. Az előző évekhez hasonlóan a társasházak mellett az idén is magas maradhat az építési kedv a családi házaknál.
A támogatások fokozzák a keresletet
Pozitív hatással lehet a hazai lakáspiaci keresletre a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, és támogathatják a keresletet a kedvező munkaerőpiaci folyamatok, valamint a bérek emelkedése is. A kamatszint azonban drágítja az újonnan felvett lakáshiteleket, amit csak részben tudnak ellensúlyozni a bérek, így ez kedvezőtlen hatással lehet a hitelkihelyezésekre és ezáltal a lakáspiaci keresletre, különösen a használtak esetében. Viszont már tavaly ősszel sokan érdeklődtek az új lakásokhoz felvehető, kedvezményes zöldhitel iránt, ami az idén is megmarad.
2021 elején a lakáspiaci keresletben nagy ugrást okoztak a frissen bevezetett családtámogatások, ezek pozitív hatása a vásárlásokra az idén is tarthat. A zöldhitel elsősorban az új lakások keresletét növelheti, amivel egyelőre a kínálat nem képes lépést tartani, így erős nyomást fejthet ki az árakra. Az idei lakáspiaci keresletet a családosoknak biztosított adó-visszatérítések is támogatják.
Nőtt a befektetői érdeklődés
A befektetői keresletet, amely hagyományosan Budapesten jóval erősebb, mint vidéken, a koronavírus-járvány 2020-ban erőteljesen visszavetette. A lakásárak megtorpantak, a bérleti díjak pedig zuhantak, ami jelentősen csökkentette az elérhető hozamokat. Tavaly a befektetői érdeklődés ismét nőtt a lakások iránt Budapesten, különösen ősszel. Az élénkülés vidéken is megfigyelhető volt május és december között, a fővároshoz képest azonban a befektetői vásárlások aránya továbbra is messze elmaradt. Az élénkülésben vélhetően nagy szerepet játszott az egyre növekvő ami a befektetőket az ingatlanok felé terelte.
Ugyanakkor nem csak a vevői oldalon aktívak az ingatlanba fektetők, sokan értékesítik korábban vásárolt ingatlanjukat, így realizálva a korábbi időszak jelentős áremelkedéséből származó hasznot. A bérleti díjak nagymértékben nőttek 2021-ben, de nem érték el a járvány előtti időszak maximumát, miközben a lakások drágultak, így a bérbeadásból származó hozam kisebb. A befektetési célú lakásvásárlási hozam másik összetevője a lakásárak emelkedéséből származik. 2021 első fél évében a 2020-as átlagos szinthez képest a nominális árváltozás 6,8 százalékos volt, 2020-ban pedig 2019-hez képest 9,2-es, míg 2015 és 2019 között végig két számjegyű volt, vagyis az elérhető visszatekintő hozamok magasan alakultak. Egy befektetésnél viszont a jövőbeli árnövekedésnek van szerepe. A Takarék Index elemzői mérsékelt drágulásra számítanak.
A magas inflációs környezetben az idén vonzó lehet a reál eszközök között az ingatlan mint befektetési forma.
Az elemzők által ez évre várt 5,5 százalékos infláció mellett az idén is erős lehet a lakáspiacon a befektetői aktivitás.
Összességében a lakáspiacon élénk maradhat a kereslet 2022-ben, de egyes szegmenseiben mutatkozhatnak különbségek. Az már eddig is látszott, hogy nagyon sokan érdeklődnek a fővárosi agglomeráció iránt, ez az idén is jellemző maradhat. Az új lakásoknál lehetnek különbségek a keresletben a különböző ingatlanok között, a közeli átadási dátumú, a zöldhitel feltételeinek megfelelő lakások népszerűbbek lesznek.
Erős marad a forgalom
A lakáspiaci forgalom 2021 elején erősen bővült, a második fél évben ez a jelentős növekedés megtört, de továbbra is kiugró maradt a kereslet. Az adásvételek száma átléphette a 150 ezret, ami körülbelül a 2019-es szinttel volt azonos. A 2020-as megtorpanást követően a lakáspiaci élénkülés hatására az árak is tovább emelkedtek, 2021 második negyedévében 8,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Idén az új lakások esetében a forgalom továbbra is nagyon erős maradhat, de a használtaknál sem számítanak drasztikus esésre.
Azok, akik az új lakást nem tudják megfizetni, a használt ingatlanokat választhatják.
Eltérő mértékben nőnek a lakásárak
A szakértők 2022-re nem látnak nagy kockázatot a lakáspiac lefelé fordulására. A használt lakásoknál lassulhat az árak növekedése, míg az új építésűeknél az árak nagyobb emelkedésére lehet számítani a szűkös kínálat, az alapanyagok és a munkaerő drágulása, valamint a zöldhitel miatt. Éves szinten a lakáspiacon legalább az inflációnak megfelelő árnövekedésre számítanak a Takarék Index elemzői. A drágulás átlagosan 5–7 százalékos lehet a piac egészét tekintve, de az új lakások esetében ennél magasabb, 8–10 százalékos valószínű.
