Az eladó kastélyok és kúriák nagyon értékes, a legtöbb esetben saját történelemmel átszőtt szegmensét alkotják a mindenkori ingatlanpiaci kínálatnak. Számszerűsítve nem lehet nagy piaci részesedésről beszélni, hiszen a 140 ezer eladó ingatlanból álló országos hirdetési adatbázisban mindössze 

407  kastély és kúria található, ami a teljes választék 0,3 százaléka 

– tájékoztatott a VG kérdésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. 

Országosan nagyon változatos az ingatlanok elhelyezkedése: a legtöbb ilyen épületet, 62-t Pest megyében árulják, de az ország nyugati megyéi is bővelkednek velük. Vas, Zala, Somogy és Veszprém megyében külön-külön 31-33 eladó kastély és kúria is található. Érdekes, hogy az ingatlanpiac szempontjából nem a legfelkapottabbnak számító országrészekben, mint 

Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is 10-20 különlegességet találhatnak a vásárlók. 

Ebben változatos és fordulatos történelmi múltunk játssza a legnagyobb szerepet – világított rá a szakértő.

Fotó: Ingatlan.com

Bár minden eladó kastély és kúria rengeteg hasonlóságot mutat az ingatlanok adottságai szempontjából, például közös nevezőjük a hatalmas telken álló hat-nyolc vagy akár tízszobás főépület és a melléképületek, vannak különbségek is. A szakértők két alapvető típust különböztetnek meg. 

Az egyikben a restaurált, ma is egykori fényükben pompázó építményeket találjuk, amelyeknek a vételára is meglehetősen borsos: leginkább milliárdos tétel. A másik csoportba pedig azok az ingatlanok tartoznak, amelyekkel szembetalálkozva egyből feltűnik, hogy megette őket az idő vasfoga. 

Ezekre a nagy telek rendezetlensége mellett az is jellemző, hogy az épületek lerobbantak, rájuk férne az alapos tatarozás. 

Az utóbbira jó példa a Nógrád megyei Pásztó közelében eladó, az 1850-es években épült, festői szépségű panorámával rendelkező kastély, amelyet 16 millió forintért kínál eladásra a tulajdonosa, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén található, 1900-as évek elején épült, felújítandó kúria. A telekért és az épületért mindössze 2,3 millió forintot kér a tulajdonos. Nem véletlenül ilyen alacsony az ár, hiszen ezekre a lerobbant épületekre tetemes összeget, egészen biztosan milliárdokat kell költeniük majd a vállalkozó szellemű vásárlóknak.

Az ingatlanok mindegyikéhez többhektáros telek tartozik, amelyek négyzetméterben tízezres vagy százezres nagyságrendben mérhetők. 

Maga a felépítmény is minimum több száz négyzetmétert tesz ki, de a legnagyobb kastélyok alapterülete a 3000 négyzetmétert is meghaladhatja 

– ismertette a legfőbb jellemzőket Balogh László. Ilyen például a szőlősgyöröki kastély a maga 4500 négyzetméterével, amelyet 415 millió forintért árulnak, vagy a 3700 négyzetméteres somlószőlősi Zichy-kastély 146 millió forintos irányáron. Az utóbbit sokan szellemkastélyként emlegetik, életvitelszerűen utoljára a 30-as években laktak benne, később óvoda és magtár lett, de már évtizedek óta lakatlan. Jelenleg magántulajdonban áll, a felújítására utoljára a 2000-es években tettek kísérletet, de megakadt a folyamat. 

Fotó: Ingatlan.com

Az utóbbi években, évtizedekben restaurált, kifogástalan állapotú, különleges épületek csak nagyon ritka esetben szolgálnak manapság egyetlen család lakhelyéül. A felújításukat és rendbehozatalukat általában funkcióváltás kísérte: hotelt, konferencia- vagy szórakoztatóközpontot alakítottak ki belőlük a befektetők. 

Ők pedig nem klasszikus otthonteremtő beruházásnak tekintik a sok százmillió forintos korszerűsítést, hanem klasszikus gazdasági vállalkozásnak, amelyben a bevételt termelő ingatlanok adott idő alatt kitermelik a felújításukra fordított összeget 

– figyelmeztetett a szakértő. Erre jó példa lehet az acsai Prónay-kastély, amely majdnem négymilliárd forintért keresi vevőjét. A 15 szobás ingatlan több mint 130 ezer négyzetméteres telken fekszik, és vele nemcsak minden igényt kielégítő palotát kap a pénzéért a majdani vevő, de több százmillió forintot érő bútorzathoz és festménygyűjteményhez is hozzájut.   

A kúriák és kastélyok tulajdonosainak két csoportja ismert: intézmények és magánszemélyek. Az előbbiek olyan cégek, alapítványok, amelyek az ingatlan hasznosítását végzik, róluk a cégnyilvántartásból és más dokumentumokból jóval több információ elérhető, mint azokról a tulajdonosokról, akik magánszemélyként rendelkeznek a kastélyok és kúriák fölött, vagy adott esetben lakóhelyként használják az ingatlant. Ők általában kerülik a nyilvánosságot, és nem is szoktak nagy hírverést kelteni az épületek körül.  

Az új tulajdonosok kilátásai

Szinte kivétel nélkül szálláshelyként vagy különböző szolgáltatások helyszíneként szokták hasznosítani a jellemzően egykor szebb napokat megélt épületeket. Vannak azonban köztük olyanok is, amelyek menthetetlenek, de a hozzájuk tartozó, különleges adottságú vagy értékes területért mégis vevőre találnak. A legnagyobb kihívás az eladók és az új tulajdonosok számára az, amikor csak úgy lehet újjávarázsolni az ingatlanokat, hogy közben a műemlékvédelmi státuszt is figyelembe kell venni. Ez viszont nem csupán erősen növeli a munkálatok költségét, hanem sok esetekben reménytelenné teszi ezeknek az épületeknek a helyreállítását, mert bizonyos összegnél többet a befektetők nem szánnak az üzletre.