Pár napja a Föld népessége elérte a nyolcmilliárd főt, de a prognózisok szerint a történelmi mérföldkő elérése ellenére a növekedés évtizedekig nem lassul. A tömegeknek továbbra is lakóhelyekre lesz szükségük, erre a már meglévő városaink a legalkalmasabbak, azonban ehhez jelentős inftrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség.

Sagrada Familia and Barcelona skyline at sunrise, aerial view. Catalonia, Spain, Barcelona's Grid pattern truly comes to life when viewed from above.
Fotó: Getty Images

Az emberiség több mint a fele városokban él, 2050-re pedig a várakozások szerint az urbánus lakosság a népesség kétharmadát teszi ki. Ehhez képest a Föld felszínének körülbelül az egy százaléka beépített, tehát bőven lenne hely a terjeszkedésre, de nem ez a legpraktikusabb megoldás – írja összefoglalójában a Wired.

 

Az urbanizáció eddig jórészt kertvárosok kiépítését jelentette, a 20. század második felében a legtöbb település nagy méretű, alacsony népsűrűségű területekkel bővült. Mindez jórészt egycsaládos otthonokat és zöldterületeket jelentett, vidéki életmódot élő emberekkel, viszonylag közel a munkahelyeikhez. Több területen azonban hiányos az infrastruktúra, nincs tömegközlekedés és a legtöbb szolgáltatás nagy távolságra van. A megnövekedett autósforgalom pedig nem csak környezetvédelmi szempontból problémás, a belvárosi közlekedést is túlterheli.

Mindez aligha fenntartható, és ez az elmúlt évek trendjeiből is látszik. A 2008-as pénzügyi válság után a városok lakossága tovább emelkedett, azonban a népességszámokat nem követte a területi növekedés. Ennek több oka is van: az ingatlanárak miatt a családi házak egyre kevésbé népszerűek, egyre több üres központi épületet alakítanak át lakóházzá, emellett az albérletekbe egyszerre többen költöznek.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a városi élet jobb lett. 

Azoknak, akik már most is városi környezetben laknak, rengeteg problémájuk lehet az életmóddal, a levegő szennyezett, az utcák jellemzően koszosak, az utakon dugó van, nagy a tömeg, nyáron elviselhetetlen a forróság, az éjszakai zajok is gyakoriak, a fényszennyezés miatt pedig búcsút mondhatunk a csillagos égnek.

A valódi változást a már beépített területek továbbfejlesztése hozhatja el. Az EU is ebbe az irányba akar elindulni, az Európai Bizottság már 2011-ben bejelentette, hogy a városi terjeszkedést ki kell egyensúlyozni zöldövezetek kialakításával. A fejlett országokban egyre népszerűbb a 15 perces szomszédságok kiépítése, ahol gyalog negyed óra alatt minden megtalálható, amire a hétköznapokban szükség lehet.

A tömegközlekedés bővítésével és korszerűsítésével meg lehetne oldani az autómentesítést, amely a környezetszennyezésen is csökkentene. Az így felszabadult utcákon bicikliutakat, közösségi tereket és kerteket kell kialakítani, egy ilyen környezetben pedig a vállalkozások is sokkal sikeresebbek lehetnek, hiszen alapvető részét képezik az ökoszisztémának.

A városok nagy előnyei, hogy a munkahelyek, a boltok, az iskolák, a fontos intézmények és a szolgáltatások mind egy helyen vannak, közel az otthonokhoz. Ez nemcsak kényelmes, hanem környezetvédelmi szempontból is fontos, hiszen a városi élet alacsony kibocsátást is jelent, nincs szükség annyi autóra és a szállítás is könnyebb. 

Megfelelő tervezéssel és városfejlesztéssel olyan városok alakíthatók ki, amelyek a jövőben is fenntartható, élhető és biztonságos lakhatást biztosíthatnak rengeteg embernek.