Átlag feletti mértékű, 13–30 százalékos alku árán tudták csak értékesíteni szigeteletlen, korszerűsítésre szoruló kockaházaikat azok az eladók, akik a rezsiszabályok módosítása miatt léptek piacra tavaly – derül ki abból a friss eladói motiváció kutatásból, amelyet az ingON.hu végzett a Világgazdaság számára.

Az eladósorba került kockaházak között alig van szigetelt.
Fotó: Bujdos Tibor / Észak-Magyarország

Több mint félezer még most is eladó és a közelmúltban értékesített Kádár-kocka tulajdonosát kérdezték meg az ingON.hu ingatlanmarketinges társaság munkatársai arról, hogy mi történt velük azóta, hogy piacra vitték ingatlanjukat, és hogyan vészelték át a telet.

Tízből két Kádár-kockát, a korszerűtlen kockaházak egyötödét sikerült eladni a télen

– összegezte Vajnági Richárd ügyvezető a felmérés eredményét.

Volt olyan eladó – tette hozzá –, aki inkább engedett akár 30 százalékot is az árból, csak hogy szabaduljon az ingatlanától, és ne fázzon többet a saját házában. Volt, akinek ennek érdekében elég volt csak 13 százalékkal az irányár alá mennie. Ez sem számít azonban kevésnek és jellemzőnek, még akkor sem, ha általában véve is lassult a lakáspiac, és jelentősen visszaesett az adásvételek száma. 

Az eladói motiváció kutatásból kiderült, hogy

az eladók tapasztalatai szerint a vevők elsősorban rezsibarát ingatlanokat kerestek, vagy olyanokat, amelyeket jelentős engedménnyel, bőven a piaci átlagár alatt tudnak megvásárolni.

 Kellően nagy árengedmény fejében már hajlanak az új tulajdonosok arra, hogy ők maguk korszerűsítsék a hatvanas-nyolcvanas években épült házakat.

Melegen öltözve próbál rezsit csökkenteni a magyar

Hűvösebb lakásokban és félig lezárt házakban telelnek most sokan, minden tizedik honfitársunk melegebb ruhát vesz fel otthon, és minden ötödik energiatakarékos izzókra cserélte a régit. Szigetelésre költeni csak minden tizedik eladó ingatlan tulajdonosa tervez, egyelőre többségében a tavalyi áram- és gázátalány összegét fizetik.

Az eladó Kádár-kockák csupán 7 százaléka van szigetelve, és több mint negyedükben megjelent a klíma mint rásegítő fűtési mód a gáz- és vegyes tüzelésű kazán mellett. 

A klímaberendezések kétharmadát nemrég, a rezsipánik közepette vásárolták, a szükséges H-tarifás villanyórák beszerelésével együtt ez a beruházás több százezer forintot tett ki. 

Fatüzelésű cserépkályha mint kisegítő fűtés a felmérésbe is bekerült, a most vagy a nemrég eladóvá vált Kádár-kockák 16,5 százalékában megtalálható. 

Ahol volt lehetőség, ott a cserépkályhát is beizzították, de összességében több árammal működő fűtőtestet, fűtőpanelt használtak a télen a gázfogyasztás kordában tartására.

Jó szolgálatot tesz a régi cserépkályha.
Fotó: Beliczay László / MTI

A korábbi teleken jellemző 22-23 fokos szobahőmérséklet helyett 18-19 fokot tartottak sokan, és jellemző volt az átalányfizetésre való áttérés az egyenletes költségeloszlás érdekében

– mondta Vajnági Richárd.

A Kádár-kockák tulajdonosai nem dobták be a törölközőt, ebben az enyhe tél nagy segítségükre volt. Viszont éppen emiatt nem tudható, hogy mennyire fenntartható és finanszírozható megoldással éltek, akik lejjebb tekerték a fűtést, ami a jelenleginél klasszikusan hidegebb télen nem biztos, hogy elég lehet.

A felével is nőhet a Kádár-kockák értéke

A 800 ezer szigetelés nélküli, energiafaló kockaház mellett a hazai lakásállomány rákfenéje, hogy a szükséges felújítások töredékét végzik csak el, és azok többsége is átgondolatlanul történik, ezért minimális javulást eredményez. Hőszigetelés, nyílászárócsere és fűtéskorszerűsítés – ez az energetikai felújítások alfája és ómegája, pontosabban az a sorrend, amely szerint haladni érdemes egy megtervezett beruházás során.