Tömegesen kerülhetnek most eladósorba a hetvenes–nyolcvanas, sőt a kilencvenes években épült szigeteletlen vagy gyengén szigetelt családi házak. Tipikusan azokról az ingatlanokról van szó, amelyek fűtését tavaly még havi 50-60 ezer forintból meg lehetett oldani, most viszont több százezerbe kerülhet. 

Azok, akiknek nincs pénzük házuk korszerűsítésére, és a megtöbbszöröződő rezsit sem tudják finanszírozni, más megoldás híján házuk eladása mellett döntöttek nemrég – derült ki abból a csaknem ezer fő megkérdezésével készült, friss felmérésből, amelyet célzottan a frissen meghirdetett ingatlanok eladói körében végzett az Ingon.hu – tudta meg a Világgazdaság az ingatlanmarketing-szolgáltató cég tulajdonos-ügyvezetőjétől, Vajnági Richárdtól.

20210303 TiszavárkonyTiszavárkonyi gyilkosság helyszíne illusztráció fotók.Fotó: Nagy Balázs NB Új Néplap
Fotó: Nagy Balázs


A rezsicsökkentés módosítása a várakozásoknak megfelelően kényszerpályára tereli a korszerűtlen, mostantól méregdrágán felfűthető ingatlanok tulajdonosainak egy részét. Az új rezsitámogatási szabályok bejelentése után meghirdetett házak eladói közül a válaszadók 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi nagyobb ingatlanát kisebb lakásra vagy házra akarja cserélni. 

Velük szemben mindössze az eladók 18 százaléka tervezi a jelenleginél nagyobb lakás vagy ház vásárlását most, és ők is zömében felújított, korszerű ingatlant keresnek. Mindez Vajnági Richárd szerint előrevetíti azt, hogy a nagy alapterületű, korszerűtlen házakból hamar túlkínálat lehet, ami már önmagában is árcsökkenéshez vezet. A vevők ugyanis beárazzák az elkerülhetetlen felújítás árát, a nyílászárócsere, a fűtés-korszerűsítés és a hőszigetelés nyolc számjegyű, azaz tízmillió forintokba kerülő költségét.

A legveszélyeztetettebb kör a hőszigetelés nélkül épült Kádár-kockáké, amelyek kilencszer kilenc méteres alapterületükkel a nagyobb ingatlanok közé tartoznak ma is. Ráadásul ezek a padlótól a padlásig felújításra szorulnak.

Fotó: Nagy Balázs

Az eladóimotiváció-kutatás beszédes része a hajdan befektetési céllal vásárlók arányának megkétszereződése. Ők néhány hónapja még 5 százalékot képviseltek, most azonban csaknem 10 százalékra nőtt az arányuk az eladni szándékozók között. Az Ingon.hu felmérése szerint a befektetők közül egyre többen most akarják realizálni az árfolyamnyereséget, mert immár a lakásárak stagnálására, sőt csökkenésére számítanak. A befektetők azonban nem tűnnek el a piacról, hanem egy alacsonyabb árszinten visszatérnek, akár a leértékelődő, nagy és korszerűtlen ingatlanokra is vevők lesznek, mert van tőkéjük a felújításra, és céljuk a továbbértékesítés.

Mindeközben az energiaválság nyomán elszálló rezsiszámlák hatására már ezen a télen megtörténhet, hogy a többszintes, kihasználatlan, energiafaló családi házaknak már nemcsak a felső szintjét zárják le, hanem az alsó szint egy részét is, és csupán egy-két szobát fűtenek a lakók. 

Ez hosszú távon azonban nem reális jövőkép – tette hozzá Vajnági Richárd, és szerinte az sem, hogy a nagy ingatlanokat a kis- és közepes nyugdíjakból, az új energiaárakon, korszerűsítés nélkül működtetni lehessen.