Hivatalos: árat emelnek a bankok Magyarországon, drágít az OTP, az Erste, a CIB és a K&H – nem csak az átutalás kerül többe
Július 1-jétől több magyar bank emeli a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjait, miután június 30-án lejár a korábban vállalt moratórium – írja a BiztosDöntés.
A pénzintézetek 2025 tavaszán állapodtak meg a kormánnyal arról, hogy 2026. június végéig befagyasztják a lakossági számlavezetési költségeket, és nem érvényesítik bennük a fogyasztói árak emelkedését. Ennek köszönhetően a 2024-es 3,7 százalékos, valamint a 2025-ös 4,4 százalékos infláció hatása eddig nem jelent meg a díjakban.
Most azonban több bank is közzétette az új kondíciókat. Az OTP Bank és az Erste Bank esetében a díjemelések mértéke nagyrészt a 2025-ös inflációhoz igazodik, ami körülbelül 4 százalék, illetve kissé afeletti változást jelent egyes tételeknél. Így például emelkedik az elektronikus utalások, a számlavezetési díjak,
valamint bizonyos kártyadíjak és ATM-készpénzfelvételek költsége is.
A CIB Bank ennél nagyobb mértékű, 8 százalék feletti emelést alkalmaz néhány tételnél, mivel egyszerre érvényesíti a 2024-es és a 2025-ös infláció hatását. Emellett nem hosszabbította meg az 50 ezer forint alatti utalásokra vonatkozó kedvezményt sem. Pénzügyi szakértők szerint a következő napokban további bankok is bejelenthetik a díjkorrekcióikat, hiszen a moratórium miatt két szokásos éves díjkiigazítás maradt el.
Vannak azonban kivételek: a K&H például áprilisban jelentette be a 4,4 százalékos emelést, de azt akció keretében június 30-ig nem érvényesíti, míg az UniCredit már márciusban emelt, ám a változást szintén felfüggesztette a moratórium végéig.
Az ügyfeleknek érdemes áttekinteniük saját bankszámlacsomagjuk új hirdetményét, és szükség esetén mérlegelniük a számlacsomag-váltás lehetőségét is. A díjak változása minden esetben a tranzakciós illetéken felül értendő.
Így alakult át a lakossági állampapírok piaca – gazdaságpolitikai célok alakították a magyarok döntéseit
Az elmúlt év nagy változásokat hozott a magyar háztartások állampapír-állományában is, amit elsősorban az 1300 milliárd forintot megközelítő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatfizetése, valamint az ezután lendületet kapó fix-változó portfólióátrendezés határozott meg – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss jelentéséből.
