Az Építési és Közlekedési Minisztérium az OTÉK 2023. március 30-tól hatályos módosításával kapcsolatban kiadott szakmai véleménye szerint az új tanyaszabályozás elsődleges célja a tanyán élő gazdálkodók helyzetének javítása, a tanyán található gazdasági és lakóépületek korszerűsítésének és bővítésének megkönnyítése volt. A korábbi szabályozás szerint akár a szomszédos településeken is eltérő volt a szabályozás, például a területre vonatkozó beépíthetőségi előírások tekintetében is, amely sokakat hátrányosan érintett. A jelenlegi szabályozás 1500 négyzetméternél nagyobb ingatlanokat érint, ekkora alapterületet pedig egy zártkert is elérhet, ezért lapunk utánajárt, milyen lehetőségek állnak a zártkertek tulajdonosai előtt.
Fotó: Shutterstock
Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője lapunk megkeresésére felhívta a figyelmet, a szakmai vélemény szerint
az új szabályozás nem azért született, hogy a zártkertek tanyákká minősítésével növeljék az érintett telkek beépíthetőségét, továbbá mezőgazdasági területen lévő külterületi lakóövezetek létesítésére sem ad lehetőséget.
A kertes mezőgazdasági területek, zártkertek abban az esetben tekinthetők tanyának, ha ott a növénytermesztés és állattenyésztés mellett a termények helyi feldolgozása és tárolása is biztosítva van, valamint a lakóépületeknek a helyben folytatott gazdasági tevékenységhez kell kapcsolódniuk, és magát az ingatlant is tanyaként kell szerepeltetni a nyilvántartásban.
Az a vásárló, aki ténylegesen tanyagazdaságot szeretne létesíteni, az tipikusan ennek megfelelő ingatlant keres, nem is jellemző, hogy zártkerti ingatlanokat tanyává minősíttessenek.
Üres telek esetében, új tanya létesítésekor az önkormányzat hozzájárulásával, az építési jogot keletkeztető helyi építési szabályzatban történő tanyafeltüntetéstől számított két éven belül kell felépülnie a lakó- és gazdasági épületeknek, ekkor számít a mai szabályozás szerint tanyának.
Vannak olyan községek, ahol zártkerti területen ad engedélyt az önkormányzat lakóingatlanok építésére, 30 százalékos beépíthetőséggel, az ilyen ingatlan eladása esetén azonban ugyanúgy kötelező a kifüggesztés, mint egy alacsonyabb beépíthetőséggel rendelkező területen.
Hitelezés szempontjából a tanya jóval előnyösebb lehet, mint a zártkert – mutatott rá Benedikt Károly, hiszen ha található rajta lakóingatlan, akkor az 100 százalékban hitelezhető, és igény esetén az állami támogatásokat is igénybe lehet venni. Ha a felépítmény nyaraló besorolású, akkor mindössze 50 százaléka hitelezhető.
Az OTP Bank lapunknak küldött válaszából viszont az derül ki, náluk a egyes eseteit kivéve a tanya megnevezésű ingatlan fedezetként nem fogadható el, „amennyiben a célját az igénylő tanya megnevezésű ingatlanon szándékozik megvalósítani”. A zártkert viszont elfogadható fedezetként, erre az ingatlantípusra az építésügyi hatóság lakóingatlan építésére is adhat engedélyt, vagy jóváhagyhatja az építést, lakáscélú jelzáloghitel ebben az esetben helyezhető ki. Zártkertben nem lakóingatlan építése, megvásárlása, bővítése, korszerűsítése szabadfelhasználású jelzáloghitellel finanszírozható a hitelfelvételhez szükséges feltételek megléte esetén.
Az OTP Ingatlanpont szakértői lapunk megkeresésére arról tájékoztattak, a zártkertek átminősítésére ma is van lehetőség, ha a jogszabályban rögzített feltételek teljesülnek. A zártkert művelés alóli kivételének feltétele, hogy az átlagosnál rosszabb minőségű legyen a termőföld, és a tulajdonos megfizesse a földvédelmi járulékot.
Arra is van lehetőség, hogy a művelés alól már kivett zártkertet belterületbe vonják, aminek szinte mindig a művelés alól történő kivonás is a feltétele, de földvédelmi járulékot a belterületbe vonás esetén is meg kell fizetni.
