Az elmúlt mintegy másfél évben megemelkedett a külföldi vásárlók aránya a hazai lakáspiacon az év második negyedévében az összes lakáseladás 6 százaléka (közel 1800 ingatlan) külföldi személyhez volt köthető – derült ki a Bank360 cikkéből. A Magyar Nemzeti Bank adataiból az is kiderül, hogy tavaly a harmadik és a negyedik negyedévben volt a legmagasabb a külföldi lakásvásárlók aránya 6,6 és 6,5 százalékkal.
Fotó: Shutterstock
Tavaly egész évben közel 8000 külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, többen, mint a koronavírus-járványt megelőző évek csúcsát jelentő 2018-ban (akkor csaknem 7300-an, a részesedésük 4,5 százalékos volt a lakáspiacon).
A külföldi vásárlók számára a forint orosz–ukrán háborút követő leértékelődése kedvező vásárlási lehetőséget biztosíthatott.
Egy lakás megvásárlására 2022-ben átlagosan 43,3 millió forintot költöttek a külföldiek, míg 2018-ban még csupán 25,2 milliót.
Mint írják, idén a lakáspiaci forgalom visszaesésével a külföldiek vásárlása is mérséklődött, de kisebb mértékben, mint a magyaroké, így a részarányuk nőtt az összes adásvételből. Az idei első fél évben 3246 ingatlant vettek meg külföldiek: az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben már minden ötödik vevő külföldi volt; az első negyedévben a tranzakciók 19, a második negyedévben 21 százaléka volt hozzájuk köthető.
Ezzel Budapesten 7,8 százalékról 8,7 százalékra nőtt a külföldiek részaránya az idei második negyedévben.
Vidéken a legnagyobb mértékben a dél-dunántúli régióban, azon belül Somogy vármegyében emelkedett az arányuk, aminek az a magyarázata, hogy a Balatonhoz közeli településeken nem szűkült a külföldi kereslet – derül ki az MNB lakáspiaci jelentéséből.
Továbbra is a német vásárlók vannak a legtöbben, 2022-ben 2127 lakást vettek, ami kétharmadával több volt, mint egy évvel korábban, és közel kétszerese a 2018-as csúcsév vásárlásainak (akkor 1106 lakóingatlant szereztek meg a KSH adatai szerint). Tavaly minden második német Somogy vagy Zala vármegyében vásárolt.
Míg egy lakás megvásárlására átlagosan a legtöbbet vietnámi, kínai és orosz állampolgárok költötték (70, illetve 60 milliót), addig a németek inkább szerényebb ingatlanokat vásároltak (náluk az átlagár 29 millió forint volt).
A Vietnámból és Kínából érkezők költötték 2018-ban is átlagosan a legtöbbet egy lakás megszerzésére (közel 45 és 43 milliót), kiegészülve a franciákkal, akik átlagosan 43 millióért vásároltak öt évvel ezelőtt, tavaly pedig 51 millióért.
