A munka törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépett módosítására egyrészt a munka és a magánélet egyensúlyáról, illetve az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló uniós irányelvek átültetése érdekében került sor, emellett A munka törvénykönyvének hatálybalépése óta eltelt tíz év alatt szerzett gyakorlati tapasztalatok is indokolják.

tárgyalóterem
Fotó: Shutterstock

A módosításoknak köszönhetően a munkavállalói jogok hatékonyabban lesznek érvényesíthetők a bíróság előtt

– mondta Óváry-Papp Nóra. Hozzátette, hogy megnehezíthetik az elbocsátásokat, illetve a vállalatoknak intézkedéseket kell tenniük a munkavállalók rugalmas munkavégzésre vagy szülői szabadságra vonatkozó kérése nyomán. Emellett bővül a tájékoztatási kötelezettség köre is. A cégeknek érdemes felülvizsgálniuk, szükség van-e ehhez kapcsolódóan a folyamatok, munkaszerződések és szabályzatok változtatására, és célszerű új tájékoztatókat készíteniük az alkalmazottaknak. Emellett szükség lehet a kollektív szerződések kiigazítására is.

A módosítás kiemelt jelentőségű változása, hogy a joggal való visszaélés esetén új szabályokat vezet be az ezzel kapcsolatos igények érvényesítésére. 

A bizonyítási kényszer megfordul, és a munkáltatónak kell igazolnia, hogy nem élt vissza a jogával. Ha a munkavállaló a munkáltató intézkedése esetén úgy érzi, ennek során joggal való visszaélés történt, akkor elegendő, ha megjelöli azt az okot, amely szerinte az intézkedés tényleges kiváltója, és ilyenkor a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az intézkedésre más, jogos okból került sor, és nem történt joggal való visszaélés. Ha pedig a munkaviszony megszüntetése során a cég joggal való visszaélést követett el, akkor lehetőség van bírósághoz fordulni annak érdekében, hogy a munkavállalót visszahelyezzék az állásába.

Béklyót kaptak a munkaadók: az év eleje óta nehezebb kirúgni a magyar munkavállalókat

A munka törvénykönyve több ponton is módosult január elsejével egy uniós irányelvnek köszönhetően, így a jövőben a munkavállalók elbocsátása a korábbiaknál sokkal nehezebb lesz. Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkaadó jogszerűtlenül járt el, akár vissza is helyezhetik állásába a munkavállalót.

A módosítás értelmében a munkavállalóknak sokkal szélesebb körben lesz lehetőségük kiszámíthatóbb, kedvezőbb vagy biztonságosabb foglalkoztatási formát kérni munkaviszonyuk első hat hónapja után, ha ilyen a munkáltató tájékoztatása szerint elérhető. 

Ilyen például a teljes munkaidős vagy részmunkaidős foglalkoztatásra áttérés, a távmunkavégzés, a határozatlan idejű álláshelyre való áthelyezés. A munkáltató mindkét szülő számára köteles biztosítani a rugalmas munkavégzést gyermekük nyolcéves koráig vagy akkor, ha a háztartásukban velük élő személyt gondoznak. Mindkét esetben a munkáltatónak kell indokolnia a kérelem elutasításának okát. Ha ezt elmulasztja, vagy jogellenesen utasítja el a kérelmet, akkor a munkáltatói hozzájárulást a bíróság ítélete helyettesítheti.

VG Podcast, Óváry-Papp Nóra, Baker McKenzie
 

A munkaviszony alapesetben az apasági és szülői szabadság, valamint a hozzátartozó gondozása céljából igénybe vett munkaidő-kedvezmény ideje alatt sem szüntethető meg. „Figyelemre méltó újdonság az is, hogy a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatát, még indokolási kötelezettség hiányában – próbaidős, vezető állású vagy nyugdíjas munkavállaló esetén – is, ha a munkavállaló arra hivatkozik, hogy a felmondás a gondozási célú munkaidő-kedvezmény, az apasági, szülői szabadság, a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság igénybevétele vagy a kiszámíthatóbb és rugalmasabb foglalkoztatás iránti kérelme miatt történt. A felmondás bíróság előtt megtámadható, és a munkavállaló kérheti a visszahelyezését is” – emelte ki dr. Óváry-Papp Nóra.

Keresse a VG Podcastet a kedvenc alkalmazásán!

Spotify: VG Podcast

Anchor: VG Podcast

Google Podcasts: VG Podcast

Radio Public: VG Podcast

Breaker: VG Podcast