Most már tényleg csak a drukkolás maradt: az érettségi vizsgákon, a felvételiken és az ügyintézés utolsó határidején is túljutottunk, már csak a felvételi ponthatárok kihirdetése van hátra.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A nagy napra persze még várni kell egy hetet, de teendő addig is lehet. Például idén is rendeznek eredményhirdetős Pont ott partikat Budapesten, illetve több vidéki településen is, és habár ezek ingyenesek, a fővárosira azért regisztrálni kell. Lesz buli Egerben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban és Szegeden is, a fővárosban, a Budapest Parkban már délután háromkor nyitnak.
Maga a ponthatár-kihirdetés július 26-án este 20:00-kor esedékes, jó esetben akkor pittyegnek majd a mobilok is,
mert ha valaki elérte a szükséges pontmennyiséget, és a jelentkezéskor megadta a telefonszámát, a szolgáltatók hálózatai pedig bírják a hirtelen megnövekedő terhelést, akkor sms-ben értesítik a sikerről.
Miként alakul ki a ponthatár?
A végeredményre alapvetően három tényező hat:
- az első nyilvánvalóan a felvételiző pontszáma
- a második a szakra jelentkezők száma
- a harmadik pedig a szak kapacitása
Ebben a háromszögben dől el, sikeres-e a felvételi, azaz a jelentkező diákot felveszik-e a vágyott felsőoktatási intézménybe és szakra. Ha többen jelentkeztek az adott szakra, mint amennyi a férőhely, akkor a pontszámok alapján sorba rendezett felvételizők között a rendelkezésre álló helyek alapján meghúzzák a vonalat, és az utolsó beférő diák pontszáma lesz a ponthatár.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Akik ez alatt maradnak, azoknál ekkor jön képbe a második helyre jelölt intézmény és szak: ha oda elég az elért pontszám, akkor megvan a leendő iskola, ha ott sem, akkor lehet továbblépdelni.
Melyek a legnépszerűbb képzések?
A ponthatárok nyilván szélsőségesen változók. Tavaly a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakának angol nyelvű oktatása vitte el a pálmát, oda a maximális 500-ból 478 kellett a bekerüléshez. Ugyanitt és csak egyetlen ponttal kevesebb, 477 szükségeltetett a nemzetközi tanulmányok magyar nyelvű oktatásához, harmadiknak pedig az ELTE jogászképzése jött be, ahhoz 475 pont kellett.
A tíz legmenőbb oktatásra 466 pontnál kevesebbel nem lehetett bekerülni, és természetesen továbbra is az ELTE a legnépszerűbb egyetem,
de a tradicionális fővárosi intézmények mellett egyre kedveltebbek a vidékiek is.
Tavaly óta a legnépszerűbb, azaz legtöbb jelentkezőt vonzó szakok top tízes köre nem változott – csak a sorrend némileg –, és idehaza még kevéssé látni a klímaváltozással kapcsolatos tanulmányok fellendülését, noha külföldön egyre kurrensebb a téma.
A három legkedveltebb szak itthon állandó: a gazdálkodás és menedzsment, a és marketing, valamint a pszichológia is tartja a helyét.
A jogászképzés, a pénzügy és számvitel, illetve a nemzetközi gazdálkodás csúszott egy-két hellyel lejjebb, ellenkező irányba pedig a kommunikáció és médiatudomány indult, az egészségügyet övező problémák és hangulat tudatában pedig
jókora meglepetésre az ápolás és betegellátás már a dobogót ostromolja.
Mi lesz az albérletekkel?
Összességében 126 449-en jelentkeztek idén a felsőoktatásba – a legidősebb jelentkező 75 éves, ő germanisztikát szeretne hallgatni, a második legidősebb pedig egy 74 éves pályázó, aki tolmácsnak készül –, ami tavalyhoz képest 34 százalékos emelkedés, továbbá 2011 óta a legmagasabb szám.
Ebbe belejátszhatott, hogy már nem mindenhova volt kötelező az emelt szintű érettségi és egyébként szintén idéntől teljesen elektronikus a jelentkezés. Ennek szellemében a sikeres felvételiről augusztus 5-ig e-mailben is értesítik a diákokat, plusz a dokumentumok letölthetővé válnak az e-felvételi rendszerben is a „hivatalos iratok” menüpont alatt.
Mindezek után vagy már párhuzamosan a felsőoktatási intézmények is megkeresik az újoncaikat további hasznos információkkal például a beiratkozásról, gólyatáborról és hasonló, már az egyetemi léthez tartozó eseményekről – és ekkortól kezd majd el csörögni az albérletet kínálók telefonja is.
