A kiemelkedően magas kereslet, a szűk kínálat és az egyre növekvő bérleti díjak a szokásosnál is jobban megnehezítik az egyetemisták számára az albérletkeresést – összegezte a helyzetet a Duna House az albérleti főszezon kapujában, amikor sorra szedték a lehetséges buktatókat és a megoldásokat.
Igazán nem egyszerű feladat most a rendelkezésre álló keretből megtalálni az ideális lokációjú, megfelelő állapotú és felszereltségű lakást, ami kitartó keresgélés, gyorsaság és szerencse kérdése.
Országszerte fokozatosan emelkednek a bérleti díjak, és ez várhatóan a főszezonban csak tovább fokozódik. A Budapesten továbbtanulóknak kell a legmagasabb költségekre készülniük, ahol az átlagos bérleti díj várhatóan 200 ezer forint fölé emelkedik majd.
Már a népszerű vidéki egyetemvárosokban is sok esetben csak több diák összeköltözésével mérsékelhetők a kiadások.
Aki nem szeretne lakótársat, hanem önálló kislakást bérelne, annak az aktuális fővárosi kínálat alapján minimum a 130-150 ezer forintos bérleti díjjal plusz rezsivel kell készülnie.
A kiválasztott lakás bérleti díja ugyan a legfontosabb, de csak egy tétel a sok közül.
A rezsicsökkentés módosulása óta kiemelten fontos nemcsak a lakásvásárlás, de az albérletkeresés során is, hogy az ingatlan milyen energetikai paraméterekkel rendelkezik, és ennek megfelelően mennyi a havi energiafelhasználása – hangsúlyozta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Nem elegendő a közüzemi számlák alapján tájékozódni, hiszen a fogyasztási szokások egyéniek, és nem feltétlenül tükrözik a valós költségeket.
Lakótársak helyett ágytársak: egyre terjed az ágymegosztás az albérletpiaconAz irodai munkák esetén már régebb óta ismert fogalom a hot-desking (magyarul asztalmegosztás), vagyis hogy az egy irodában váltott műszakban dolgozók megosztoznak az íróasztalokon. Így, hogy nincs minden alkalmazottnak saját íróasztala, elég kisebb irodákat bérelni, amin rengeteget tudnak spórolni a cégek. A hot-desking példáján elkezdett terjedni az albérletpiacon a hot-bedding, vagyis hogy a lakótársak egy kisebb lakásban egyetlen ágyat használnak. |
Novembertől lép életbe az energetikai tanúsításra vonatkozó módosított szabályozás, azonban még a nyáron vagy az ősszel kötött szerződések esetén a jelenlegi előírás szerint a tulajdonosnak nemcsak bemutatnia kell a bérlő számára az okiratot, hanem a bérleti szerződésben rögzíteni is kell az ingatlanról készült energetikai tanúsítvány számát. Emellett
érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről is, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat
– figyelmeztetnek a piaci szakértők.
A bérleti díj és a közüzemi számlák mellett elengedhetetlen, hogy a bérlőjelölt megismerje a közös költség összetételét és mértékét. Ha jövőbeli fejlesztésekre szánt összeget is tartalmaz a közös költség, a bérlő kérheti a tulajdonostól, hogy ezeket a tételeket vállalja magára, hiszen ennek hasznát a bérlő nem feltétlenül élvezi majd – tanácsolja Benedikt Károly.
A korábbi évek gyakorlatától eltérően
a bérbeadók már jellemzően nem egyhavi, inkább kéthavi, kisállattal történő költözés esetén pedig háromhavi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén,
amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni.
Érdemes jegyzékbe szedni a lakásban található tárgyakat és bútorokat, azok állapotát a későbbi viták elkerülése végett, miként a mérőállások rögzítése is alapvető.
A szerződést pedig a legbiztosabb, ha közjegyző előtt kötik a felek, hiszen így közokiratnak minősül a megállapodás, és a benne foglaltakat mindkét fél könnyebben tudja érvényesíteni – írja a Duna House.
