Nemcsak a kormányzati szándék, a szükség is arra ösztönöz, hogy minél többet foglalkozzunk a természettudományos tárgyakkal, a klímaváltozással, a fenntarthatósággal és mindezek kereszteződésében az innovációval. A helyzet nem rózsás, de talán javul, és mindenképpen van hova nyúlni, ha valaki szeretne javítani a vonatkozó oktatás színvonalán.
A Cambridge International 13 és 19 év közötti amerikai diákok körében végzett felmérése szerint:
- 96 százaléka a diákoknak kifejezetten igényli, hogy az iskolában olyan globális problémákkal foglalkozzanak, mint a klímaváltozás,
- 70 százaléknál is többen olyan karriert szeretnének, amellyel hozzájárulhatnak a kérdések megoldásához,
- 39 százalék egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás a legnagyobb probléma, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie.
Ehhez jönnek még az UNESCO száz országra vonatkozó adatai, amelyek szerint a világ nemzeti alaptanterveinek 47 százaléka nem is tesz említést az éghajlatváltozásról, 51 százaléka pedig „csak” nem tartja fontosnak, noha
az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete kijelentette, hogy 2025-re a környezetvédelmi ismereteknek minden országban alaptantárggyá kell válniuk.
Igény volna rá
Ezek után nem olyan meglepő, hogy az UNICEF felmérése szerint a 13–25 év közötti magyar fiatalok 84 százaléka elégedetlen azzal, amennyi információt kap az oktatási rendszeren keresztül, pedig a tanárok túlnyomó többsége szerint elengedhetetlen, hogy a témát az osztályteremben tárgyalják.
Csakhogy kevesebb mint 40 százalékuk tanítja magabiztosan az éghajlatváltozással kapcsolatos témákat, sőt, az Education International kutatása szerint csupán 20 százalékuk érzi magát felkészültnek arra, hogy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos témákat és vonatkozó készségeket tanítson.
Itt jön a képbe a Maker’s Red Box, illetve a témára specializált tananyaga, a Global Warning – Klímaexpedíció a Föld körül, amelyet nemrég a Rózsakerti Demjén István Református Gimnáziumban a gyakorlatban is bemutattak.
Felvértez a pályaválasztásra
Ezt az oktatási csomagot az OECD által 2018-ban elfogadott globális kompetencia-keretrendszerrel összhangban fejlesztették ki, ami azon alapszik, hogy a fiatalok mennyire képesek a helyi és interkulturális gondok megértésére, az eltérő szempontok áttekintésére, értékelésére, majd a cselekvésre. A tananyag lényege, hogy a pedagógusoknak és a diákoknak is segítsen a nehéz téma feldolgozásában, és gyakorlati képességeket fejlesszen.
A csomagot a mindennapokban is a klímaváltozással és okaival foglalkozó szakemberekkel konzultálva készítették, a célja pedig a hivatalos megfogalmazás szerint az, hogy „a való életből vett helyzeteken keresztül a gyerekeket helyezze az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvés középpontjába. Közben számos jól működő megoldással, illetve alkalmazkodási stratégiával találkoznak, és ráéreznek, hogyan tehetnek ők is egy fenntarthatóbb jövőért. Felvértezi a tanulókat a tudományos megközelítésre és a közös, együttműködésre épülő munkára, amelyek elengedhetetlenek a pályaválasztásnál.”
Itt pedig már a kormányzati szándék jön be a képbe.
Miről szólhat a század első fele?
Tudniillik a hazai oktatási vezetés kimondott szándéka, hogy növelje a felsőoktatásban az MTMI (műszaki, természettudományos, matematikai és informatikai) és az agrár-, orvosi, pedagógiai és államtudományokkal kiegészített MTMI+ részarányát a jelentkezések között. Az idei felvételi adatok szerint ez a növekedés máris beindult, ugyanakkor a fejlődési pálya meredekebb.
– mondta Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár a felvételi jelentkezési határidő után, és a tervet azóta többször, több helyütt elismételte.
Bódis László, az innovációért felelős helyettes államtitkár pedig úgy nyilatkozott: ha feltesszük a kérdést, hogy miről szólhat a 21. század első fele, akkor a fenntarthatóság biztosan a középpontban lesz: „Csak azt a Föld bolygót tudjuk átadni a következő generációnak, ami nekünk is a rendelkezésünkre áll.”