A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábban is kiemelten figyelte az akciós időszakokat, a jogsértések – s ezzel együtt a magas bírságok – elkerülése érdekében érdemes a korábbi eljárások tapasztalatait áttekinteniük a vállalkozásoknak – hívta fel a figyelmet Polauf Tamás, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezető partnere.
A termék fogyasztói szempontból leglényegesebb tulajdonsága az ára. A fogyasztó döntését az befolyásolja a legnagyobb mértékben, ha az ár csökkenéséről szerez tudomást. Ezért önmagában a kedvezményes ár megjelölés azt az üzenetet közvetíti, hogy más körülmények között vagy időpontban nem ez az ár érvényesülne.
Jogsértést követ el az a vállalkozás, amely ténylegesen nem az általa meghirdetett akciós áron, hanem annál drágábban értékesíti az adott terméket.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat egy cég akkor is, ha ugyan a vállalkozás az akciós árnak megfelelően értékesíti termékeit, de a fogyasztó mégsem jut hozzá az elvárt megtakarításhoz, mert a vállalkozás valójában korábban sem alkalmazta a régi árként megjelölt magasabb árat.
akkor is megállapítja a jogsértést, ha a régi árként megjelölt összeget nem közvetlenül az akciót megelőző időszakban vagy csak kivételesen, átmeneti jelleggel alkalmazta az eladó.
A jogsértés nem állapítható meg, ha a vállalkozás a kedvezményes árat a kereskedelmi forgalomban általában jellemző árhoz képest határozza meg – jelezte összefoglalójában Polauf Tamás.
A kedvezmény mértékénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy a termékek hány százalékát érinti, ideértve az „akár” és „minden” állításokat. E megjelölések az iroda által áttekintett eljárások alapján akkor nem minősülnek megtévesztőnek, vagyis akkor bizonyultak jogszerűnek, ha a promócióban szereplő kedvezmény a termékkínálat legalább 10 százalékát elérte. Az ígért akcióknál korábban a kedvezményt megtévesztőnek minősítették, ha a promóció valójában nem terjedt ki a kínálatban szereplő valamennyi termékre.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
