BUX 51,321.97
+1.18%
BUMIX 4,299.54
+0.19%
CETOP20 2,302.76
0.00%
OTP 17,550
+1.53%
KPACK 9,150
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,365
0.00%
0.00%
+0.25%
0.00%
0.00%
+0.44%
-0.94%
0.00%
+0.77%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,468
+1.40%
+2.87%
ALTEO 1,730
+1.17%
-10.57%
+1.23%
EHEP 1,765
0.00%
0.00%
+0.22%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
+0.71%
+0.78%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
NUTEX 16.02
-0.99%
Forrás
RND Solutions
Kiskereskedelem

Akár százezreket is képesek vagyunk elkölteni videojátékokra

A magyar háztartások négyötödében van videojátékra alkalmas eszköz.

A magyar háztartások négyötödében van videójátékra alkalmas eszköz, ezeket főként fizikai üzletben vásárolták készpénzzel vagy betéti kártyával a Budapest Bank friss kutatása szerint, eszköztől függően pedig jellemzően 100 ezer forint feletti összeget szán rá az, aki új eszköz vásárlását tervezi.

Az új generációs konzolok kapcsán a Media Markt tapasztalatai azt mutatják, hogy óriási az érdeklődés, ezt támasztja alá a kutatás is, amely szerint az előrendelőknek csupán fele jut majd biztosan hozzá a megjelenés napján az új konzoljához.

A Budapest Bank legfrissebb kutatásában a videójátékokkal kapcsolatos kiadásokat vizsgálta, és a megkérdezettek 82 százaléka mondta, hogy található a háztartásukban valamilyen játékkonzol, illetve videójátékra alkalmas asztali számítógép vagy laptop.

Esetükben 74 százalékuknak van erre alkalmas laptopja, 62 százalékuknak ilyen asztali számítógépe, 28 százalékuknak Xbox-a, 27 százalékuknak PlayStation-je, 9 százalékuknak Nintendo-ja, míg 2 százalékuknak egyéb eszköze.

Az eszközöket átlagosan 3 éve vásárolták, a válaszadók 41,9 százaléka mondta, hogy elsősorban ők használják, 34,1 százalékuk esetében a gyermekük, 17,7 százalékban a párjuk. Alacsony számban, de van, ahol lakótárs vagy egyéb rokon játszik vele inkább. A koronavírus-járvány miatt tavasszal bevezetett kijárási korlátozás és a digitális oktatásra történő átállás kapcsán felmerült, vajon milyen hatással volt ez a videójátékozással töltött időre:

a megkérdezettek közel 40 százaléka vallotta, hogy gyermeke, párja, lakótársa vagy ő maga többet játszott ez idő alatt.

A legjellemzőbb, hogy fizikai üzletben vásárolják az eszközöket (86 százalék), de sokan választják a webshopokat (59 százalék), 30 százalék pedig használt terméket árusító oldalon vásárolt – ez utóbbi leginkább a konzolosokra jellemző.

Az asztali számítógépet használók esetében a legjellemzőbb, hogy fizikai üzletben vették az eszközt (54 százalék),

második helyen a webshop áll (29 százalék), míg a laptopoknál 49 százalék választotta a fizikai üzletet és 36 százalék a webshopot.

A konzolok esetében viszont már nagyobb arányban fordul elő a használt eszköz vásárlása: a PlayStation-nel rendelkezők 44 százaléka fizikai üzletet preferálta, 29 százalék a használt eszközt, 24 százalék pedig a webshopot, miközben az Xboxnál a webshop és fizikai üzlet szinte azonos arányban jelent meg (előbbit 37 százalék, utóbbit 38 százalék jelölte meg), míg a használt eszköz 23 százalékra jellemző.

A Nintendo készülékek esetében 43 százalék választotta a webshopot, 29 százalék a használt termékeket árusító oldalakat, 23 százalék pedig a fizikai üzletet. Az összes eszköztípust tekintve 81 százalék használt készpénzt fizetéskor, 78 százalék betéti kártyát, míg az átutalás (15 százalék) és hitelkártya (6 százalék) használata már jóval kevésbé jellemző.

A válaszadók átlagosan negyede még nem tudja vesz-e új eszközt a következő fél évben, ötödük azonban igen, ők jellemzően laptopot vennének. A Nintendo készülékek kivételével a válaszadók átlagosan az 50-150 ezer forintos árkategóriában gondolkoznak.

Az asztali számítógép és laptop vásárlók ötöde mondta, hogy ők 200 ezer forint feletti összeget szánnak erre a beruházásra, ennek egyik oka vélhetően az, hogy ez egyfelől alapvetően magasabb árkategóriájú „műfaj”, másfelől ezeket az eszközöket videójátékozáson kívül más célra is tudják használni.

Illusztráció. Fotó: AFP

A PlayStation-t vásárlók közel ötöde a 150-200 ezer forint közötti kategóriát jelölte meg, ez utalhat az új generációs konzolra is, amelynek mindkét változata épp ebben az árkategóriában mozog.

Az Xbox esetében érdekes, hogy ugyanannyian jelölték a 100-150 ezer forintos sávot, mint a konkurens konzol esetében.

A 150-200 ezres kategóriát csak feleannyian jelölték, ugyanakkor itt valamivel magasabb az 50-100 ezer forintos sáv aránya. A konzolok esetében aki az alacsonyabb, inkább használt készülékre jellemző árkategóriát mondta, vélhetően a kutatás időpontját követő fél éven belüli Black Friday ajánlatokkal vagy karácsonyi leértékelésekkel számolt, illetve az új generációs konzolt vásárlók régi eszközei megjelenhetnek a használt termékeket árusító oldalakon.

Az új generációs konzolok (Xbox Series S/X és PlayStation 5) iránt világszerte akkora a kereslet, hogy a készletek szinte percek alatt elfogytak a kereskedőknél, és sokan vannak olyanok, akik a megjelenés napja után hetekkel jutnak hozzá az előre megrendelt konzolhoz. Az érintett válaszadók 76 százaléka mondta, hogy nem rendelte elő a készüléket, döntő többségük azért, mert csak akkor akarják beszerezni, ha már előrendelés nélkül lesz rá lehetőségük, vagy mert még nem tudják, hogy pontosan mikor veszik meg.

Érdekes, hogy 5 százalék felelte, hogy várhatóan úgyis lesz, aki a megjelenés után rögtön árulni kezdi az interneten, így inkább ezt várja ki. Az előrendelők csak 24 százaléknyian vannak, a felük (12 százalék) biztosan megkapja a megjelenéskor, 4 százalékuk még nem tudja, megkapja-e a megjelenés napján, 3 százalék mondta, hogy a megjelenés után, de még év vége előtt hozzájut a visszaigazolás szerint, 5 százalék pedig már tudja, hogy csak a jövő év eleji készletből tudnak adni neki.

 

Kapcsolódó cikkek