A falusi kisboltok működését, fejlesztését, valamint a korábban bezárt egységek újranyitását is támogatja a kormány a Magyar falu programmal. Gyopáros Alpár kormánybiztos bejelentése azért is kulcsfontosságú, mert a kistelepülések megtartó erejének alapját képezik ezek az üzletek, a hiányukban még nagyobb mértéket ölt az elvándorlás a falvakból a városokba. Viszonyításképp: 2010 után a kiskereskedelmi üzletek száma növekedésnek indult, és 2012 végére meghaladta a 145 ezret. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2013-tól azonban a boltok száma folyamatosan csökkent. A 2019 végi 119 ezer üzlet 1,9 százalékkal (2304-gyel) kevesebb a 2018-as szintnél, és 17 százalékkal a 2010 véginél.
Az ország egészében 2019 végén tízezer lakosra 122 bolt jutott, ezzel szemben 2010-ben még 143. Kiskereskedelmi üzletekkel legjobban ellátott területnek Budapest és Tolna megye, a legkevésbé ellátottnak Fejér és Pest megye számított.
Az utóbbiban ennek ellenére az egy lakosra jutó forgalom országosan a harmadik legnagyobb. Ennek oka a KSH szerint a fővárosba bevezető, de területileg még Pest megyéhez tartozó autópályák mellé települt bevásárlóközpontok kiemelkedő forgalma. Az egy kiskereskedelmi egységre vetített adatok szempontjából Pest megye emelkedik ki 362 ezer forintot megközelítő napi átlagos boltforgalmával, míg Tolna megyében a mutató értéke ennek mindössze az 52 százaléka volt. A vizsgált időszakban egy lakosra naponta átlagosan 3400 forintnyi költés jutott, a mutató értéke Budapesten volt a legnagyobb (4200 forint), Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkisebb (2200 forint). A főváros mellett Győr-Moson-Sopron, Pest és Zala megyében költöttek az átlagosnál többet.
A bejelentéskor Gyopáros Alpár a Magyar falu programról elmondta, az eddigi három alprogram, a a mellékúthálózat-felújítást célzó és a falusi életminőséget javító pályázatok kiírásai heteken belül megjelennek, és csatlakozik hozzájuk a kisboltok megmentését célzó, elsősorban a kétezernél kevesebb lélekszámú településekre koncentráló alprogram.
A támogatási konstrukcióval a létező kisboltok működése és fejlesztése mellett a korábban bezárt egységek újranyitását ösztönözné a kormány.
Egyúttal többletszolgáltatásokat kínáló, a kormánybiztos megfogalmazása szerint úgynevezett integrált piaci szolgáltatócentrumokat szeretnének létrehozni.
Ebben a konstrukcióban egy üzlettulajdonos vagy vállalkozás a vállalkozása elindításához akár 60-70 millió forint támogatást is elnyerhet.
Ezekben a kisboltokban olyan, a hosszú távú fenntarthatóságot biztosító többletszolgáltatások lennének elérhetők, mint például a vény nélkül kapható gyógyszerek árusítása vagy a postai szolgáltatás, emellett „piaci közösségi” térként kávét, fagylaltot, péksüteményt kínálhatnának a vásárlóknak.
A téma kapcsán a nagy áruházláncok közül elsőként az 1500 hazai település 2300 pontján jelen lévő Coop állt ki az ügy mellett. Pekó László, a Co-op Hungary Zrt. igazgatóságának elnöke a Világgazdaságnak korábban úgy fogalmazott, hogy magyar láncként sok esetben a jövedelmezőségi szempontoktól függetlenül törekednek a kistelepülések napi élelmiszer-ellátására.
Csökkenő és idősödő lakosság, az országos átlagnál alacsonyabb egy főre eső jövedelem jellemző, üzleti szempontból pedig magasabb költségszint, alacsonyabb hatékonyság. Előbb-utóbb támogatni kell mindazokat a vállalkozásokat, amelyek élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak, mert az senkinek sem érdeke, hogy a települések a legelemibb megtartó erejüket, a sok esetben egyetlen boltjukat is elveszítsék
– mondta lapunknak Pekó László, aki szerint ez nemcsak a Coop ügye, hanem az egész országé.
Lendületben marad a csok
A folytatódó falusi programmal kapcsolatban Gyopáros Alpár hangsúlyozta, a normatív támogatási összeg mellé igényelhető az érintett településeken áfa-visszatérítési támogatás, az életminőség-javító pályázatokra pedig ebben az évben 70 milliárd forintot fordítanak majd. A kormánybiztos felidézte, hogy 2019-ben 150 milliárd, 2020-ban 210 milliárd forintot biztosított a kabinet a három alprogramra. Az idén 250 milliárd forint lesz a Magyar falu program pénzügyi kerete, a finanszírozását pedig – a korábbi évekhez hasonlóan – a magyar költségvetésből biztosítja a kormány. A program 2018-as indulása óta a falusi csokot 17 ezer család vette igénybe 90 milliárd forintot meghaladó összegben. A 2019-ben kezdődött mellékútfejlesztési alprogramban 2022-ig körülbelül 2500 kilométernyi állami mellékút felújítása valósul meg, az életminőség-javító pályázatok keretében pedig két év alatt a mintegy 12 ezer nyertes pályázó több mint 130 milliárd forinton osztozhatott.
