Feszültség a Bundestagban: a német kormány jövő tavaszra halasztja klímaterveinek bemutatását
Időnyerés- röviden így lehet összefoglalni a német környezetvédelmi miniszter. Persze, a hivatalos indoklásban a tárcavezető Brüsszelre hivatkozik. "Annak tudatában, hogy ebben az évben már nem kell tartanunk az Európai Bizottságtól érkező figyelmeztetéstől, a kormány 2026 márciusában mutatja be új klímavédelmi programját" a német törvényeknek megfelelően - közölte Jochen Flasbarth, a tárca államtitkára.
Az Európai Unió 2025-re kitűzött klímacéljai összességében teljesültek, ezért Németországnak idén már nem kell további intézkedésekről megállapodnia. A kormány a klímavédelmi cselekvési tervében a nemzeti klímavédelmi célok megvalósítását határozza meg a minisztériumok közreműködésével. A korábbi években a közlekedésért és építésért felelős tárca lemaradt ezek teljesítésében. Schneider azonban idén már többször is jelezte, hogy az év végéig bemutatja a programot.
A német törvények szerint az új német kormánynak a hivatalba lépésétől számított 12 hónapon belül be kell nyújtania klímavédelmi programját.
A jelenlegi parlament alakuló ülését március 25-én tartották. A törvényhozók 2026 márciusáig szabtak határidőt Schneidernek.
A környezetvédelmi tárca ígérete szerint az időt minden érintett minisztériumot bevonva egy tudományos információkra támaszkodó "megalapozott és átfogó program" elkészítésére fordítják.
Németország célja, hogy 2030-ra 65 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Akadnak azonban szakértők, akik kétségbe vonják ennek megvalósíthatóságát.
Németország 2045-re akarja elérni a klímasemlegességet, vagyis azt, hogy ne bocsásson ki több üvegházhatású gázt, mint amennyit el tud nyelni. Az uniós célkitűzéseik szerint Németországnak 2030-ra a 2005-ös szinthez képest a felére kellene csökkentenie kibocsátását.
Brüsszel ajtaját veri Merz - ez így nem mehet tovább!
Merz szerint a szén-dioxid-szabályozásnak nemcsak az autógyártás, hanem Európa legnagyobb gazdasága is áldozatul fog esni. A német kancellár a belső égésű motorok 2035-ös tilalmának felülvizsgálatát kéri az EU-tól, hangsúlyozva a gazdasági versenyképesség és az ipari munkahelyek megőrzésének fontosságát. Friedrich Merz német kancellár levelet küldött Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, hogy
állítsa le az EU a belső égésű motorok tervezett, 2035-re szóló betiltását.
Merz szerint ugyanis a szigorú szabályozás veszélyezteti az innovációt és a munkahelyeket, miközben a klímacélok teljesítése is technológianeutralitással biztosítható. Merz levelében hangsúlyozta, hogy a szabályozásnak a teljes autópark kibocsátásait kell figyelembe vennie, nem csak az új járművekét. Fontos, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése rugalmas, reális és technológianeutrális legyen, hogy az EU klímacéljait teljesíteni tudjuk anélkül, hogy az innovációt és az ipari értékteremtést veszélyeztetnénk – idézte a Bloomberg a német kancellárt.
Merz szerint a meglévő járműpark kibocsátáscsökkentése is fontos, ezért a szintetikus és fejlett bioüzemanyagok arányát növelni kell, miközben a hagyományos bioüzemanyagoknak is marad szerepük.
Trump már lépett
Az amerikai elnök bejelentette, hogy jelentősen enyhíteni kívánja a gépjárművek üzemanyag-fogyasztási előírásait, és 2028-tól megszüntetné az emissziós kreditek kereskedelmét a gyártók között. Az Egyesült Államok közlekedési minisztériumához tartozó Országos Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NHTSA) által közzétett javaslat szerint a 2031-es modellévre vonatkozó flottaszintű átlagos üzemanyag-hatékonysági követelményt 50,4 mérföld per gallon (kb. 4,7 liter per 100 kilométer) értékről 34,5 mérföld per gallonra (kb. 6,8 liter per 100 kilométer) csökkentenék. Az NHTSA emellett visszamenőlegesen is módosítaná a 2022–2026 közötti évek előírásait, és 2031-ig évente csupán 0,25–0,5 százalékos javulást írna elő.
A javaslat szerint a változtatások 2031-ig összesen 35 milliárd dollár megtakarítást jelentenének az autóipar számára,
ebből 8,7 milliárd dollárt a General Motorsnak (GM), több mint 5 milliárdot pedig a Fordnak és a Stellantisnak. Egy átlagos új autó vételára körülbelül 900-1000 dollárral csökkenhet. Ugyanakkor a magasabb fogyasztás miatt az amerikai autósok 2050-ig akár 185 milliárd dollárral többet fizethetnek az üzemanyagért. Trump a bejelentésen „nevetséges és elfogadhatatlan” jelzővel illette elődje, Joe Biden szigorúbb szabályozását, hangsúlyozva, hogy
az emberek benzines autót akarnak.
Jim Farley, a Ford vezérigazgatója „a józan ész és a megfizethetőség győzelmeként” üdvözölte a lépést, és ígéretet tett több kedvező árú modell piacra dobására. Mary Barra, a GM vezérigazgatója még kedden arról beszélt, hogy
a korábbi előírások mellett 2026-tól az új autók több mint egyharmadának elektromosnak kellett volna lennie, ami gyárbezárásokhoz vezethetett volna.
