BUX 51,860.19
+0.77%
BUMIX 4,297.37
-0.53%
CETOP20 2,316.03
+1.29%
OTP 17,890
+0.56%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-2.49%
+1.30%
+0.42%
ZWACK 16,700
+0.60%
0.00%
ANY 1,565
0.00%
RABA 1,380
+0.36%
0.00%
+1.09%
-2.30%
-1.97%
-3.43%
0.00%
+1.19%
0.00%
+0.99%
OTT1 149.2
0.00%
-0.84%
MOL 2,446
+1.24%
+3.49%
ALTEO 1,725
+1.47%
-0.80%
-1.23%
EHEP 1,670
-5.38%
0.00%
-0.43%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
+1.18%
0.00%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
+2.50%
+0.90%
+3.70%
+2.33%
-1.27%
NUTEX 16.78
-0.24%
Forrás
RND Solutions
Kiskereskedelem

Hiánycikké válhat itthon a hal

A jól sikerült karácsonyi szezon, és a korán beindult export miatt május végére elfogy a hazai halastavak készlete, és július végéig hiány alakulhat ki a piacon. Az árak egyelőre tíz százalékkal magasabbak, mint egy éve, de várhatóan tovább emelkednek.

Általános meglepetésre a tavalyi karácsony legalább olyan jó halforgalmat hozott, mint az előző években, aztán pedig az idei év is szokatlanul jól kezdődött, mivel az export is beindult

– mondta a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője, az Aranyponty Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. A szokatlanul korán felpörgő, főként Romániába, Lengyelországba és Németországba irányuló kivitel láttán a MA-HAL februárban felmérést készített, amelyből kiderült, hogy a halgazdálkodóknak nincsenek pluszkészleteik. A busa például teljesen eltűnt a piacról, de a pontyexport is jóval nagyobb volt a szokásosnál.

Március végén ilyen kevés hal még nem volt Magyarországon, és szinte biztos, hogy ez a készlet nem tart ki addig, amíg a tavasszal telepített egyedek elérik a másfél kilós súlyt, így május végére elfogynak a piacérett halak a hazai tavakból

– mondta Lévai Ferenc.

Fotó: Kallus György / VG

A hiány várhatóan júliusig tart, de a pótlásra – árualaphiány miatt – az import sem jöhet szóba. Lévai Ferenc szerint

most mindenki arra törekszik, hogy a meglévő vevőit kiszolgálja – a piaci halárusokat, a nagy áruházláncokat és a horgászegyesületeket –, de a román igényeket már nem tudják kielégíteni. Örömteli ugyanakkor, hogy a hazai kereslet egyre bővül, ami megnövekedett halfogyasztást jelez

– tette hozzá.

A tógazdaságokban fordult tehát a kocka az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, amikor a koronavírus-járvány okozta felvásárlási láz elkerülte a halpiacot, és a felhalmozódó készletek miatt állami intervencióval kellett 1200 tonna halat levezetni. Szomorú ugyanakkor, hogy

a szokásos 40 ezer helyett 60-70 ezer kormorán érkezett az országba, és hatalmas károkat okozott az egy kilónál kisebb egy- és kétéves halakban. Ennek pótlása Lévai Ferenc szerint most elképzelhetetlennek tűnik.

A kormoránok okozta károkat pontosan még nem lehet felmérni – ez Lévai Ferenc szerint akár 30-35 százalék is lehet –, de a mértéket jelzi, hogy már februárban nagyon megélénkült az ivadékok iránti hazai és külföldi kereslet.

Az idei évre negatívan hat az is, hogy a téli csapadékhiány miatt a Dunántúlon nagyon alacsony a halastavak feltöltöttsége. A halgazdálkodók költségeit pedig nemcsak a kormoránok elleni védekezés növelte, hanem – ahogy az minden állattenyésztési ágazatra jellemző – a takarmányok egy év alatti mintegy 40 százalékos drágulása is. A halhiány mellett ez, valamint az üzemanyagárak és a munkabérek növekedése is az áremelkedés irányába hat. A jelenlegi halárak körülbelül 10 százalékkal magasabbak, mint egy éve, de ahogy fogy a hal, valószínű, hogy további drágulás várható. Termelésnövekedésre ugyanakkor nem lehet számítani, mert bár a piaci alapjai meglennének, a tenyészanyaghiány gátat vet a bővülésnek.

Pozitívum viszont, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz) korrekt tavaszi árakban tudtak megállapodni, és az is, hogy a horgásztavakba kerülő halakat ellenőrizhető, állategészségügyileg is biztonságos termelésből szerzik be. Lévai Ferenc szerint a Mohosz halászokkal szembeni elvárásai is vállalhatók. Ilyen például, hogy őshonos halakat és ragadozókat is vegyenek be a szortimentbe, segítve a horgásztavak ökoszisztémájának regenerálódását.

Bajban az akvakultúra

Bizonytalan helyzetbe került a halászati termelés másik ága, a főként afrikai harcsát, kisebb mértékben például tokhalat, pisztrángot és süllőt előállító intenzív akvakultúra. A nehézségek oka, hogy a HoReCa-szektor és a közétkeztetés miatt jelentős piacai estek ki, az áruházláncokban pedig – a csökkenő vásárlóerő jeleként – kevesebb feldolgozott haltermék fogy.

 

Kapcsolódó cikkek