Azok a bevásárlóközpontok nyitva maradnak, amelyekben élelmiszerboltok, patikák és drogériák is üzemelnek
– mondta a Világgazdaságnak Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára. Mivel ezek a kivételt képező egységek nem elkülönítve kapnak helyet, üzemeltetői szempontból nem változik a plázák működtetése, ugyanakkor minden más üzlet zárva tart. A bejelentéseket az MBSZ-tagok tudomásul veszik, a főtitkár pedig úgy látja, előremutató, hogy a korlátozások nem határozatlan időre, hanem két hétre szólnak, az áruházak újranyitása viszont a járványhelyzet alakulásától is függ.
Több bérlő eddig is, saját hatáskörében korlátozta az egy időben egy helyen lévő vásárlók maximális számát az üzlettérben
– jelezte Balatoni Judit. A bevásárlóközpontok áruházi kínálatát kereskedők forgalmára nem látnak rá, annyi viszont bizonyos, hogy bár nagy volt a szórás, az utóbbi néhány hétben, egy-két hónapban tovább csökkent a látogatószám. A plázák szerepe azonban a mostani korlátozások előtt is megváltozott már, hiszen eltávolították az ülőbútorokat, bezárták az ételudvarokat és a mozikat. Ennél fogva jó ideje senki sem közösségi életet élni jár ezekbe a létesítményekbe, hanem célirányosan közlekedik A pontból B-be, a legszükségesebb áruk beszerzésére fókuszálva.
Fotó: VG.hu
Nem volt derült égből villámcsapás a bejelentés, az esetszámok növekedését látva napok óta benne volt a levegőben a szigorítás
– reagált a Világgazdaságnak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. Sem a szakpolitikai döntéshozók, sem pedig az operatív törzs részéről nem szivárgott ki információ, ezzel együtt számított a kereskedelmi szakma erre a forgatókönyvre. Nehéz helyzetben vannak a kereskedők, de szakterületenként nagy a szórás, hogy melyik vállalkozás milyen mély sebet szenvedett el a koronavírus-járvány kirobbanása óta. A pandémia miatt megnövekedett költségeket még az a szűk réteg sem feltétlenül tudta kitermelni tavaly, amelynek tagjai árbevételi szempontból végül stagnálásra mentették az évet.
Neubauer Katalin kiemelte:
a legnagyobb bajban az alkalmi ruházatot kínáló üzletek vannak, e körben 70-80 százalékos forgalomvesztésről is beszámoltak az MNKSZ tagjai, de a cipőboltosok jelentős része is 30-50 százalékos kiesést tapasztalt.
Általánosságban elmondható, hogy azoknál az üzleteknél, amelyeknél eddig marginális volt a webshop szerepe, s csak a teljes értékesítés 1-2 százalékát adta, sok esetben már 10-15 százalékra is felkúszott a virtuális kassza súlya.
