A koronavírus-járvány bő két évvel ezelőtti hazai begyűrűzése óta még inkább megnőtt, nem túlzás, hogy 2020-ban háromesztendőnyit ugrott az időben itthon az e-kereskedelem, hiszen a Covid előtt megszokott 16-18 százalékos éves növekedési dinamikával szemben 45 százalékos rekordbővüléssel, 909 milliárd forintra ugrott a webáruházak forgalma. Bár a lendület ehhez képest valamelyest megkopott, a további 32 százalékos növekedés 1203 milliárdos csúcsot eredményezett tavaly. Ez azonban azt is magával hozta, hogy a csalók egyre fondorlatosabb eszközökkel próbálják megkárosítani az embereket az online csomagküldés során.
„A Packeta 2019 óta érhető el a hazai webáruházak számára, munkatársaink naponta 200 ezer csomagot szállítanak ki 34 országba. Cégünk 32 ezer webáruházzal áll kapcsolatban, így meglehetősen jól ismerjük az online vásárlással és csomagküldéssel kapcsolatban azokat a pontokat, amelyekre érdemes figyelni, ha nem akarunk csalás áldozataivá válni” – mondta el Fagyas Szabolcs, a hazai csomagszállításban, különösen az átvevőhelyi kézbesítésben meghatározó Packeta Hungary Kft. értékesítési igazgatója.
Az online tér hazai szegmensében nemcsak a forgalom nőtt az első Covid-évben 45 százalékkal, hanem a webáruházak száma is kilőtt, 51 százalékkal, 33 ezer fölé kúszott, nagyvállalatoktól egészen az őstermelőkig egyre szélesebb kör kínálja a neten a portékáit.
Fagyas Szabolcs szerint az óriási választékban nem mindig könnyű kiigazodni, és könnyen ütközhetünk olyan webáruházakba, amelyek a jogszabályokat megkerülve dolgoznak, károsítanak meg vevőket. Van azonban pár árulkodó jel, ha nem a megfelelő helyen járunk. Gyanút kell fogni, ha csak e-mail-címet, esetleg mobilszámot adnak meg elérhetőségnek, címet, postacímet nem, vagy ha nincs megadva székhely, cégjegyzékszám, gyakran még a céget regisztráló ország sem beazonosítható. Ugyanígy érdemes résen lenni, ha erősen hiányos vagy teljesen hiányzik az ÁSZF és az adatkezelési nyilatkozat, de árulkodó lehet az is, ha kizárólag „agyondicsérő” ügyfélvéleményt találunk az oldalon. De észbe kaphatunk azzal szembesülve is, hogy nincs oldalazonosító „lakat” a böngésző URL mezőjében a cím mellett, az árak rendkívül alacsonyak a konkurenciához képest, a weboldal professzionális kialakítása, felépítése kívánnivalókat hagy maga után, vagy a szöveg eseteként magyartalan, sok a helyesírási hiba. Mindemellett érdemes felkeresni a kormány jogsértő webáruházakat listázó oldalát, ha gyanú merül fel.
Emellett egyre többször fordul elő, hogy csaló fizetési felületek egy-egy ismert vállalkozás nevét, arculatát lemásolva próbálják megszerezni a felhasználó adatait, például bankkártyája számát és CVC-kódját – a kártya hátoldalán található háromjegyű biztonsági kódot –, hogy pénzt tulajdonítsanak el a számlájáról. Hogy ezt elkerüljük, a fizetési felületeknél is járjunk el körültekintően, ellenőrizzük az URL-t, az oldalazonosító „lakatot”, és csak olyan felületen fizessünk, ahová megbízható webáruház vagy csomagküldő cég irányított át. Az utóbbi években terjedő csalási forma az adathalász sms is, amely a címzettet egy csomagküldemény érkezésére emlékezteti. Az üzenet egy linket tartalmaz, amelyet megnyitva valamely csomagküldő szolgálat arculati elemeivel ellátott weboldal jelenik meg, azonban ott semmilyen funkció nem érhető el. Az oldal célja, hogy az óvatlan látogató telefonjára egy kártékony alkalmazást telepítsen, melynek segítségével az elkövetők hozzáférhetnek az eszközön tárolt adatokhoz. Ha nem rendeltünk semmit, s mégis sms-t kapunk, először is érdemes a családban körbekérdezni, hogy esetleg ők rendeltek-e.
Továbbá előfordulhat az is, hogy nemcsak kéretlen sms-t kapunk, hanem valódi csomagot is megpróbálnak kézbesíteni. Mivel egyre több dolgot rendelünk, és naponta akár két-három futárt is várunk, könnyen azt hihetjük, hogy egy rendelt csomag érkezik, miközben kéretlen küldeményt próbálnak hozni. Néhány éve például világszerte sokan kaptak Kínából vetőmagokat, valószínűleg azért, hogy csaló kereskedők a kéretlen csomagok kézbesítésének visszaigazolásával a valódinál nagyobb forgalmat tudjanak felmutatni, és ne legyen gyanús a honlapjukon látható sok pozitív értékelés. Más esetekben a pénzre utaznak, például ha utánvéttel küldenek csomagot.
Akkor is érhet még minket csalódás, ha a csomag rendben megérkezik az ajtónkhoz, de nem pont azt a terméket rejti, amit vártunk, hanem mondjuk egy olcsó utánzatot. A legjobb, ha már a kézbesítés előtt gyanút fogunk, például abból, hogy a vásárlás után kapott visszaigazoló e-mail igénytelenül van megfogalmazva, esetleg gépi fordítóval írták. Ez esetben sajnos nagy az esélye, hogy a megrendelt termék nem olyan lesz, mint amit várunk, érdemes átvétel előtt ellenőrizni. Ha már átvettük a csomagot, és utólag derül ki a „turpisság”, akkor mindenképp az eladó webáruházon kell számon kérni, mivel a csomagszállító cégeknek nincs lehetőségük és joguk felülbírálni egy megrendelés valódiságát, vagy ellenőrizni a csomag tartalmát. Ezalól kivétel, ha feltehetően a szállítás közben keletkezett a kár.
Minden vásárlónak joga van ahhoz, hogy az Európai Unión belüli rendeléstől számított 14 napig mindenféle indok nélkül elálljon a vásárlástól, és visszakapja a pénzét. Ha nem járunk sikerrel, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordulhatunk, külföldi webáruházakkal kapcsolatban pedig az Európai Fogyasztói Központ tud segíteni. Ha pedig bebizonyosodik a csalás, érdemes rendőrségi feljelentést tenni a szolgáltató ellen.
