Magyar gazdaság: most tényleg váratlan hír érkezett – ez hidegzuhany
Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggeli gyorstájékoztatójából. A nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok egyaránt ezt mutatják.
Egy hónappal korábban, augusztusban ugyanez a nyers adat szerint 3,2, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalék volt. Ez azért is számított örömtelinek, mert 2024-ben március után csak a nyár utolsó hónapjában teljesítettek 4 százalék fölötti növekedést a magyar boltok.
- Júliusban a nyers adat 3,3, naptárhatástól megtisztítva 2,5 százalékot mutatott,
- júniusban 1,7, és 2,6 százalékot,
- májusban egyaránt 3,6 százalékot,
- áprilisban 3,7, illetve 3,2 százalékot,
- márciusban 3,6 és 4,2 százalékot,
- februárban 4,6 és 1,1 százalékot,
- januárban pedig még csak 0,6 százalékos volt a plusz, és már az is másfél éves csúcsnak számított.
Az augusztusi belső fogyasztásról az is pozitív képet festett, hogy a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal növekedett az előző hónaphoz viszonyítva. A nyár közepén, júniusban ebben még semmilyen előremozdulás nem állt be, és a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott az előző hónaphoz, júniushoz viszonyítva.
Ehhez képest tehát a szeptemberi számok hidegzuhannyal érnek fel.
Főleg azért, mert az előző hónaphoz (augusztus) képest már 1,4 százalékos csökkenés állt be. Ekkora visszalépésre nem igen lehetett számítani, bár a negyedéves GDP-mínusz azért már árulkodó volt. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ebből az árvízhelyzet is vastagon kivette a részét.
Ezzel együtt is a 2024-es január–szeptemberi időszakban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,7 százalékkal emelkedett. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,6 százalékkal nőtt a volumen.
KSH kiskereskedelem szeptember: így vásároltak a magyarok
A részletesebb adatokból a következők derülnek ki a szeptemberi magyarországi fogyasztásról:
- Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,5 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,7 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké viszont 2,3 százalékkal csökkent.
- A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,7 százalékkal emelkedett, ami kifejezetten jónak számít. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 11, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,7, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1 százalékkal nőtt. Azonban a használtcikk-üzletekben 0,2, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,7 százalékos esés történt.
- Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 11 százalékkal bővült.
- Ami mindenképpen markáns alapjaiban befolyásolta a szeptemberi kiskereskedelmi adatot az az, hogy az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 5 százalékkal mérséklődött.
- A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 0,7 százalékkal nőttek.
Mennyi pénzt költöttek a magyarok szeptemberben?
A KSH arról is beszámolt, hogy 2024. szeptemberben az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1568 milliárd forintot ért el. Ennek 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Augusztusban még 1668 milliárd forintot hagytak ott a magyarok a boltokban.
A következő kiskereskedelmi adat december 5-én érkezik, akkor az októberi helyzetről ad képet a statisztikai hivatal.
