Magyar gazdaság: most tényleg váratlan hír érkezett – ez hidegzuhany

Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggeli gyorstájékoztatójából. A nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok egyaránt ezt mutatják.

Egy hónappal korábban, augusztusban ugyanez a nyers adat szerint 3,2, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalék volt. Ez azért is számított örömtelinek, mert 2024-ben március után csak a nyár utolsó hónapjában teljesítettek 4 százalék fölötti növekedést a magyar boltok.

• Júliusban a nyers adat 3,3, naptárhatástól megtisztítva 2,5 százalékot mutatott,
• júniusban 1,7, és 2,6 százalékot,
• májusban egyaránt 3,6 százalékot,
• áprilisban 3,7, illetve 3,2 százalékot,
• márciusban 3,6 és 4,2 százalékot,
• februárban 4,6 és 1,1 százalékot,
• januárban pedig még csak 0,6 százalékos volt a plusz, és már az is másfél éves csúcsnak számított.

Az augusztusi belső fogyasztásról az is pozitív képet festett, hogy a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal növekedett az előző hónaphoz viszonyítva. A nyár közepén, júniusban ebben még semmilyen előremozdulás nem állt be, és a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott az előző hónaphoz, júniushoz viszonyítva.

Főleg azért, mert az előző hónaphoz (augusztus) képest már 1,4 százalékos csökkenés állt be. Ekkora visszalépésre nem igen lehetett számítani, bár a negyedéves GDP-mínusz azért már árulkodó volt. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ebből az árvízhelyzet is vastagon kivette a részét.

Ezzel együtt is a 2024-es január–szeptemberi időszakban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,7 százalékkal emelkedett. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,6 százalékkal nőtt a volumen.

KSH kiskereskedelem szeptember: így vásároltak a magyarok

A részletesebb adatokból a következők derülnek ki a szeptemberi magyarországi fogyasztásról:

1. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,5 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,7 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké viszont 2,3 százalékkal csökkent.
2. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,7 százalékkal emelkedett, ami kifejezetten jónak számít. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 11, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,7, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1 százalékkal nőtt. Azonban a használtcikk-üzletekben 0,2, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,7 százalékos esés történt.
3. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 11 százalékkal bővült.
4. Ami mindenképpen markáns  alapjaiban befolyásolta a szeptemberi kiskereskedelmi adatot az az, hogy az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 5 százalékkal mérséklődött.
5. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 0,7 százalékkal nőttek.

Mennyi pénzt költöttek a magyarok szeptemberben?

A KSH arról is beszámolt, hogy 2024. szeptemberben az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1568 milliárd forintot ért el. Ennek 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Augusztusban még 1668 milliárd forintot hagytak ott a magyarok a boltokban.

A következő kiskereskedelmi adat december 5-én érkezik, akkor az októberi helyzetről ad képet a statisztikai hivatal.