Oszkó: A kormány adott pénzt egy rétegnek, de ők abból nem spórolnak

„A mostani kormány idején 365 törvényt fogadtak el eddig, míg II. Erzsébet angol királynő uralkodása eddigi hatvan éve alatt mintegy háromezer törvényt írt alá. Az államnak proaktívnak kell lennie, a kormány és a parlament eddig ebben jó, néha azonban túl gyors is, nagy probléma lehet a vállalatok számára, hogy havonta is változhatnak fontos törvények”– mondta Cséfalvay Zoltán államtitkár a Világgazdaság Új világrend – új gazdaságpolitikák című konferenciáján. Attól, hogy a politikusok mantraként mondogatják, hogy „növekedés, növekedés”, attól növekedés még nem lesz, annak meg kell teremteni a feltételeit – hangsúlyozta.

Európa elveszti a szerepét a tudás és a verseny terén, az adósságból finanszírozott fogyasztás van válságban, azonban sem a fogyasztói társadalom, sem az európai jóléti állam nincs hosszú távon krízisben – mondta az államtitkár. Szerinte egyet nem szabad tenni ebben a globális válságban: eladósodni, ezt tanulták meg az ázsiai országok a maguk ’90-es évek végi válságában.

Magyarországon reformokra van szükség, egyszerre kellenek takarékossági intézkedések és a versenyképesség erősítése. A probléma Cséfalvay szerint az, hogy ez csak hosszú távon hat. Egy felfelé ívelő úton vagyunk, de az elején – mondta. Pénzügyi stabilitás kell, kínálati oldali munkaerő-piaci politika, kisebb állam, valamint nagyobb hozzáadott értékű termelés.

A pénzintézeteket és a multinacionális vállalkozásokat ellenségként mutatják be, de „le kellene róluk szállni” – ezt már Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára mondta. „Ajánlom mindenkinek, hogy szaladgáljon körbe Bács-Kiskun megyében, egy vállalkozás belépése a magyar GDP-ben érzékelhető változást jelent” – utalt a Mercedes érkezésére. A legjobban képzett fiatal szakmunkások elhagyják az országot, nagyon kevés idő van ezt visszafordítani – tette hozzá.

A konferencia egyik leginkább várt pontja volt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyben négy volt gazdasági és pénzügyminiszter elemezte az aktuális helyzetet. A második Orbán-kormány rossz irányba indult el, pedig a Bajnai-kabinet sokat segített nekik, hogy ne legyen annyira rossz a kiinduló helyzetük – kritizált Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere. Ideológiaorientált gazdaságpolitikát kezdtek el, amely technikailag sem volt kivitelezhető. Két év eltelt, amíg szabadságharcok után észrevették, hogy ha ezt az irányt tartják, nagyon súlyos következmények lesznek – véli Chikán.

Az elmúlt két év eredménye az, hogy bekerültünk egy recessziós spirálba, „hihetetlenül kemény, randa, semmilyen koncepció nincs a rendszerben” – mondta Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere. Nem nő a termelés, lefagyott a pénzügyi intézményrendszer, minden évben újabb és újabb elvonásokat kell kitalálni, hogy a deficitet 3 százalék alatt tartsák, és csökkenjen az államadósság. Ez a pálya nem folytatható, mert nincs sehol növekedési generátor.

Az államadósság 2010-ben az EU átlagán volt, ez a pozitív olvasata a dolognak, a külső eladósodottságban álltunk rosszul, amikor a mostani kabinet munkába lépett – véli Oszkó Péter. Szerinte az elmúlt tizenkét évben fordult rossz irányba a magyar gazdaságpolitika, nagyjából 2000 óta rövid távú politikai érdekek írják felül a gazdasági racionalitást, ebből vissza kell fordulni – mondta. A kormány adott pénzt egy szűkebb rétegnek, de ők abból nem spórolnak, inkább külföldi termékeket vásárolnak, ez az összeg nagyon hiányzik a gazdaságnak – kritizált Oszkó. „A kormány elvesztette a hitelét, az egyetlen megoldás ennek a visszanyerésére az IMF-szerződés aláírása” – mondta.

 A Bajnai- és az Orbán-kormány is kényszerhelyzetben volt Oszkó szerint, de „tudomásul kell venni, hogy a külső adósságállomány leépítése egy kényszer, ha nem ismerjük el, hogy zsákban vagyunk, hanem széles mozdulatokkal táncolunk, akkor hasra esünk”.
Kákosy Csaba, aki 2008–2009-ben volt gazdasági miniszter, úgy fogalmazott: „export, export és export, nincs nagyon más utunk a növekedéshez”.

Sok hitelt olyan cégeknek adtak ki, amelyek nem érdemelték meg, most száz forint hitelből harmincat nem tudnak visszafizetni az adósok – közölte Fekete Miklós, a Price­watershouseCoopers vállalati pénzügyekkel foglalkozó cégtársa. Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára arról beszélt: sok közgazdaság-tudományi tétel fejre állt a válság időszakában, de nem az összes.

Kapusy Pál, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért alelnöke arról beszélt, hogy egyre többen tartják úgy: fontos mutatója egy cég fenntartható gazdálkodása a menedzsment minőségének. Aki ezt jól kezeli, azt sokan tekintik jobb vezetőnek más téren is – tette hozzá.

Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere azt mondta: a mostani, nem kiszámítható helyzetben nem szabad nem lefedezni a devizahiteleket.

Sok hitelt olyan cégeknek adtak ki, amelyek nem érdemelték meg, most száz forint hitelből harmincat nem tudnak visszafizetni az adósok – közölte Fekete Miklós, a Price­watershouseCoopers vállalati pénzügyekkel foglalkozó cégtársa. Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára arról beszélt: sok közgazdaság-tudományi tétel fejre állt a válság időszakában, de nem az összes.

Kapusy Pál, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért alelnöke arról beszélt, hogy egyre többen tartják úgy: fontos mutatója egy cég fenntartható gazdálkodása a menedzsment minőségének. Aki ezt jól kezeli, azt sokan tekintik jobb vezetőnek más téren is – tette hozzá.

Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere azt mondta: a mostani, nem kiszámítható helyzetben nem szabad nem lefedezni a devizahiteleket.

Klikk a galériához -->
[enews_gallery id='478777']