Aktívabbak lettek a rektorok
Az MRK bérjavaslata a testület nyáron közzétett állásfoglalásának első kézzelfogható eredeménye. Abban az MRK kifejtette: a testület a jövőben nem csupán szemlélője és véleményezője lesz a felsőoktatást érintő folyamatoknak, hanem aktív szerepvállalásra törekszik. Mészáros Rezső, az MRK elnöke nem kívánta megerősíteni a professzori bérezésre vonatkozó értesülést, de mint mondta: a konfenrencia még ebben a hónapban előáll illetményjavaslatával.
Az aktívabb szerepvállalással az MRK a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács mellett a harmadik olyan szervezet lehet, amely befolyással bír a felsőoktatást érintő döntésekben. A rektori konferencia kezdeményező szerepe kiterjed arra is, hogy az MRK rendszeresen állást kíván foglalni az általa fontosnak tartott felsőoktatás-politikai, illetve az egyetemi szférát közvetlenül érintő kérdésekben. Ezeket az állásfoglalásokat a döntéshozók és a társadalom elé kívánja tárni, annak reményében, hogy ezáltal elősegíti a felsőoktatás fejlődését és az egyetemek társadalmi elfogadottságát.
A testület azt tervezi: szorosabbra fűzi a kapcsolatot az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságával, s ezzel párhuzamosan együttműködést kezdeményez a gazdasági élet szereplőivel. Erre Mészáros Rezső szerint azért van szükség, mert egy termék árát egyre inkább a tudás határozza meg, nem pedig a felhasználásához szükséges anyag. Ráadásul -- fogalmaz Mészáros Rezső -- világszerte az a tendencia, hogy az állam egyre inkább kihátrál a felsőoktatás finanszírozásából, és helyét a társadalmi, gazdasági élet szereplői veszik át. Meglátása szerint ez a folyamat Magyarországon is megindult, csak épp a gazdaság fejlődése nem éri még el azt a szintet, hogy megfelelő mértékben pótolja az államot. Ez a kettősség ugyanakkor olyan szakadékot képezhet a felsőoktatás finanszírozásában, ami az intézmények működését ugyan nem, a diploma minőségét azonban mindenképp veszélybe sodorja.
Az egyetemek jövője azon is múlik, milyen kapcsolatot alakítanak ki a gazdasági élet szereplőivel -- véli Mészáros Rezső. Szerinte az egyetemeknek olyan tudásszolgáltató központtá kell válniuk, amelyek nemcsak a megfelelően képzett szakembereket biztosítják, de kutatói, illetve laborbázisukkal elemző hátteret biztosíthatnak számos hatástanulmány elkészítéséhez -- mint ahogyan teszik ezt például a Tisza ciánszennyezésének utóhatásait vizsgáló megfigyelő rendszer kiépítésével.
