Ha a számok beszélni tudnának

A szerdán napvilágot látott, a piacot is sokkoló szeptemberi 10,3 százalékos infláció ismeretében a PM még nem változtatta meg prognózisát. Ezt utoljára hat hete tette, akkor a 7-8 százalékos sávból 1 százalékponttal, 8-9 százalékra emelte a várható éves fogyasztói áremelkedési ütemet. Egy százalékpontos inflációemelkedés pedig durván 100 milliárdos többlethez juttatja a büdzsét. Ha az éves átlagos infláció 3 százalékponttal tér el a költségvetés tervezéséhez használt 6-7 százaléktól, akkor akár 300 milliárd forint is lehet a bevételi többlet. Természetesen a költségvetés kiadási oldala is megnő a magasabb árak következtében, ezért nem tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak Járai Zsigmond pénzügyminiszter múlt heti bejelentése, miszerint az idén 150-160 milliárddal lesz nagyobb a büdzsé mozgástere.



A képbe az is beleillik, hogy Járai Zsigmond már augusztusban is 125 milliárd forintos bevételi többletről beszélt a 8-9 százalékos éves infláció mellett. Akkor általános forgalmi adóból 60 milliárd forintos túlteljesülésre és a lakossági személyi jövedelemadóból származó 47 milliárdnyi többletbevételre épített.



Több mint furcsa, hogy az Állami Számvevőszékkel még mindig azon számokat tudatták, amely szerint az általános forgalmi adó esetében az idén várható többletbevétel 62,5 milliárd forint. Ez az adat szinte megegyezik a szaktárca által még júliusban, az akkori 7-8 százalékos inflációs prognózis mellett készített elemzésében szereplővel. Utánakérdeztünk: az Állami Számvevőszék nem a Pénzügyminisztériumtól kapott adatokat az idei év bevételeinek várható alakulásáról. Valószínűleg a PM szakmai felügyelete alatt álló külső intézménytől, az APEH-től kaptak tájékoztatást a számvevők, noha ezt senki nem erősítette meg.



Az még furcsább, hogy bár személyi jövedelemadóból a nyár közepén már 47 milliárdos túlteljesítést várt a kormány, az ÁSZ-t csak 39,5 százalékos többletről tájékoztatta az adóhivatal. Az is irreálisnak tűnik, hogy a pénzintézetek társasági adója csak 2,1 milliárd forinttal maradna el a 2000-re betervezett 22 milliárdtól. Az ÁSZ-hoz ugyanis ez jutott el. Az év első nyolc hónapjában ebben az adónemben a 22 milliárdos éves előirányzatnak csak 31,2 százaléka teljesült, és nyár közepén a PM már 4,5 milliárdos elmaradást prognosztizált.



A előre jelzettnél nagyobb költségvetési bevételek politikai kérdéssé válhatnak: a kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha a büdzsé a bevételi vagy kiadási előirányzattól 50 milliárd forinttal eltér -- olvasható két szocialista politikusnak a zárszámadási törvényhez benyújtott, az államháztartási törvény korrekcióját szorgalmazó indítványában. Veres János ezt lapunknak azzal indokolta, hogy a jogszabály nem számol olyan helyzettel, amikor az alultervezett infláció miatt a bevételek akár több száz milliárd forinttal meghaladják az eredeti kalkulációkat. A jelenlegi szabályozás alapján ennek elköltéséről a kormány dönthet, ám a szocialisták szerint erre csak a parlament lehetne jogosult.



Az MSZP indítványát ugyan nem támogatják a kormánypártok, de politikusaik szintén kívánatosnak tartanák, ha a parlamentnek lenne beleszólása a többletbevételek elosztásába. A Göndör István--Veres János-féle javaslatnak rendkívül negatív hatása lenne mind a költségvetés stabilitása, mind a magyar gazdaság nemzetközi megítélése szempontjából, hiszen ez évente akár több pótköltségvetés megalkotását is szükségessé tenné -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Font Sándor. Az MDF frakcióvezető-helyettese ugyanakkor úgy véli: a következő hetekben meg kell vitatni, a bevételekkel ki és milyen jogkörrel rendelkezzen, de nem biztos, hogy erre egy összegszerű limithatár alkalmas.



Az, hogy a zárszámadásra a kétéves költségvetés ellenére továbbra is évente kerül sor, biztosítja a pluszbevételek elköltésének lehetőségét -- mondta lapunknak Domokos László. A Fidesz-frakció gazdasági kabinetjének vezetője szerint is egyeztetni kell azonban az elosztás kapcsán felmerülő parlamenti kontroll szükségességéről. Ennek lehetséges technikáiról a politikus egyelőre nem tudott beszámolni, ám azt közölte, hogy a többletet a kormány által meghatározott prioritásokra -- így a Széchenyi-terv elemeire vagy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére -- kell költeni.

Régi adatokkal ellenőriz az ÁSZ Nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypártok is keresik annak a módját, hogyan szólhat bele a parlament a jövőben a prognosztizáltnál magasabb infláció következtében keletkező jelentős többletbevételek elosztásába. Ennek ellenőrzését az éves zárszámadás már garantálja -- vélekednek a koalícióban. Noha a Pénzügyminisztérium (PM) 2000-re már 9 százalék feletti éves átlagos inflációval számol, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendelkezésére bocsátott adatok kisebb áremelkedési ütem mellett készültek. MUNKATÁRSAINKTÓL-->