Középúton a német modell

Az új javaslat megoldást jelenthet az Oktatási Minisztérium (OM) és a Magyar Rektori Konferencia (MRK) 230 ezer, illetve 300 ezer forintos professzori alapbértervezete (VG, 2000. október 17.) közti bérfeszültségre -- véli Kis Papp László. Az FDSZ elnöke ugyanakkor utalt rá, hogy az MRK oktatói bérjavaslatát továbbra is támogatják a szakszervezetek, ám a mindenki számára elfogadható bérrendezés egyik megoldása talán a német modell lehetne. Ennek lényege: az oktatókat a szolgálati idő és a tudományos munka függvényében 1-es, 2-es, 3-as szorzó illetné meg. Eszerint például a "professzor 1"-es kategóriáért 230 ezer forint alapbér járna a jövőben, a "professzor 2" bére 245 ezer forint volna (ide tartozna mindenki, aki doktori iskolát, tudományos diákkört vezet, oktatói-kutatói pályázatokkal bír), a 3. kategóriabeli összeg (260 ezer forint/hó) pedig csak azt illetné meg, akinek az iskolateremtő tevékenysége bizonyítható, és emellett számos szakcikket publikál, előadásokon, konferenciákon vesz részt, illetve tagja, vezetője valamilyen nemzetközi bizottságnak.

Újabb bérezési javaslat a felsőoktatásban Hétezer egyetemi és főiskolai oktató írta alá a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) kérdőívét, amelyben szorgalmazzák: a felsőoktatási dolgozók bérének rendezésénél a kormány vegye figyelembe a szolgálati időt. Az FDSZ időközben -- mivel a kormány továbbra sem támogatja a szigorú előmeneteli rendszert -- rugalmasabb álláspontra helyezkedett a bérvitában: a német professzori modell magyarországi bevezetését javasolja. F. Tóth Benedek-->