Nem a Duna a választóvonal

Négy észak-dunántúli megyében -- Fejérben, Győr-Sopronban, Vasban és Komárom-Esztergomban -- azzal magyarázható a kereskedelem szerkezetének gyors fejlődése, hogy az egy főre jutó vásárlóerő meghaladja az országos átlagot. A GfK Piackutató Intézet hétfőn közzétett tanulmánya szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb az egy főre jutó vásárlóerő; ha az országos átlagot 100 százaléknak vesszük, akkor Szabolcsban 81 százalék a mutató.
Nem a Duna a választóvonal a vásárlóerő-térképen, ugyanis a folyótól keletre fekvő Csongrád és Heves megelőz két dunántúli megyét is -- emelte ki a GfK igazgatója, Kozák Ákos.
A legjobb és legkedvezőtlenebb helyzetű megyék közti különbség -- mint az a táblázatból is kiderül -- az adatfelvétel két időpontja között alig változott.
Kiemelten magas a vásárlóerő Budapesten; a fővárosban az országos átlaghoz képest 126 százalék. A kerületek között a II. és a VII. között tapasztalható nagy különbség. Előbbi indexe 161, utóbbié 109 százalék. A második kerület bevásárlóközpontjainak beruházói a kimagaslóan kedvező vásárlóerő miatt települnek a villanegyedekbe -- mutatott rá az igazgató. A legutóbbi felmérés óta jelentősen csökkent a különbség a legkedvezőtlenebb és legjobb kerületek mutatói között. Két éve ugyanis a II. kerület 177 százalékával szemben a sereghajtó a XX. kerület volt, 108 százalékkal.
A megyeszékhelyek átlagos vásárlóerejétől -- 107 százalék -- negatív irányba tér el Debrecen, Nyíregyháza és Salgótarján. Az élen Székesfehérvár, Győr és Veszprém a sorrend.