Sokaknak okoz fejtörést a vendégmunkásstop, de van, aki már megtalálta a megoldást – egyszerűbb, mint gondolnánk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA múlt pénteki kormányszóvivői tájékoztatón jelentették be, hogy szigorítják a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségét. A Tisza-kormány álláspontja szerint a külföldi munkaerő bizonyos esetekben lefelé nyomhatja a hazai béreket, ezért olyan szabályozási környezet kialakításán dolgoznak, amely erősebb védelmet biztosít a magyar munkavállalók számára. A felülvizsgálat részeként módosították a vonatkozó rendeletet is: a munkaerő-kölcsönző cégek a jövőben már nem alkalmazhatják azt a gyorsított eljárást, amely lehetővé tette munkavállalók toborzását. Első lépésként a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból nem jöhetnek gyorsított eljárásban vendégmunkások. A lépés azóta számos kritikát kapott.
Ma az a magyar munkaerőpiac egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen lehetőségei vannak a vállalatoknak a munkaerőhiány kezelésére egy folyamatosan változó gazdasági és demográfiai környezetben. Az új szabályozások miatt bár egyre gyakrabban merül fel a külföldi munkaerő kiváltásának lehetősége, a szakértők szerint a valóság jóval összetettebb: a hazai munkaerő-tartalékok jelentős lehetőségeket rejtenek, ám önmagukban nem képesek teljes mértékben pótolni a vendégmunkások szerepét – emelte ki közleményében a WHC munkaerő-közvetítő.
Továbbra is lenne igény a külföldi munkaerőre
Szerintük a gyakran emlegetett több százezres inaktív munkaerő-tartalék gyors bevonása nem reális forgatókönyv, mivel az érintettek jelentős része egészségügyi, szociális vagy földrajzi okokból jelenleg nem mobilizálható, sok esetben pedig hosszú távú rehabilitációra vagy átképzésre lenne szükség ahhoz, hogy stabil munkavállalóvá váljanak. Ezzel párhuzamosan a kedvezőtlen demográfiai folyamatok is fokozzák a kihívásokat, mivel ma már több ember lép ki a munkaerőpiacról nyugdíjazás miatt, mint ahány fiatal belép oda.
„A magyar munkaerőpiac jövője nem a vagy-vagy megoldásokban rejlik. Nem a külföldi munkaerő vagy a hazai tartalékok között kell választanunk, hanem meg kell találnunk azt az egyensúlyt, ahol a diákok, nyugdíjasok, kismamák, külföldi diákok és a külföldi munkavállalók egymást kiegészítve járulnak hozzá a gazdaság működéséhez. A valódi versenyelőnyt azok a vállalatok szerzik meg, amelyek nyitottak az új megoldásokra, képesek alkalmazkodni, és mernek kilépni a megszokott keretek közül” – fejtette ki Kiss Nikolett, a WHC Csoport régióvezetője.
A vállalat előrejelzése szerint a külföldi munkaerő továbbra is nélkülözhetetlen része marad a magyar gazdaságnak, ugyanakkor egyre fontosabb szerepet kapnak majd a diákok, nyugdíjasok, kisgyermekes szülők és külföldi diákok is. A fenntartható megoldást várakozásaik szerint nem egyetlen forrás, hanem ezeknek a munkaerőpiaci csoportoknak az együttes alkalmazása, valamint a vállalatok növekvő rugalmassága és innovációs képessége jelentheti.
A rugalmas munkaerő nyújthat megoldást a vendégmunkások pótlására
Kevésbé látják borúsan a helyzetet a rugalmas munkaerő közvetítésével foglalkozó Giggle-nél. Ők úgy gondolják, hogy az a nagyjából 400 ezer munkavállaló, akiket a kormány mozgósítani akar, létezik, csak nem látszanak a KSH-adatokban munkanélküliként, mert tanulnak, részmunkaidőben foglalkoztatják őket, vagy épp tartozás miatt kijátsszák a rendszert.
Ráadásul a jelenleg is aktív munkavállalók jelentős része nyitott a mostani munkavégzésén felüli pénzkereseti lehetőségekre, azonban ehhez az értékes munkaerőpiaci kapacitáshoz kizárólag rugalmas feltételek mellett lehet hozzáférni.
„A magyar munkaképes lakosság legalább 20 százaléka szeretne rugalmas, műszakalapú munkavégzést. Ez több mint egymillió embert jelent, akik nem munkanélküliek, hanem a saját feltételeik szerint akarnak dolgozni. Mi ezt a rejtett likviditást tesszük láthatóvá és elérhetővé a gazdaság számára” – emelte ki Sebestyén Ádám, a Giggle társalapítója.
A cég a Világgazdaság érdeklődésére részleteket is közölt. Kiemelték, hogy
az a két iparág, ahol a rugalmas modell már évek óta bizonyítottan működik, a logisztika és a turizmus-vendéglátás.
A nagyobb partnereik (például a Jysk, a Rossmann, a Marriott vagy épp az Eventrend Group) évek óta töltenek be teljes pozíciókat műszakalapon. Többek között targoncavezetőt, raktári dolgozót, felszolgálót, baristát, pakolót, takarítót is toboroztak már ebben a formában, vagyis nemcsak igény van a munkaerőre, hanem sok esetben az már megtalálható a piacon.
A Giggle szerint ezekben az iparágakban a rugalmas munkaerő ma már nem kiegészítő megoldás, hanem a vendégmunkások valós, működő alternatívája. Lénárd Lili társalapító a Világgazdaságnak elmondta, hogy tapasztalataik szerint általában nem a munkakörrel van a probléma, hanem a foglalkoztatás körülményeivel. Sok munkáltató ugyanis teljes állásba próbál toborozni rossz helyen, kevés pénzért, rossz körülményekkel, és csodálkoznak, hogy senki nem szeretne elköteleződni hosszú távon az adott pozícióba. Eközben pedig jó eséllyel lenne több olyan rugalmas munkavállaló is, aki örömmel elvégezné az adott munkát alkalmi jelleggel, egyéb juttatások és fizetett szabadság nélkül is.
