Nyilvános üzleti titkok

Az adatvédelmi törvény nem rögzíti annak lehetőségét, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bárki is az üzleti titokra való hivatkozás révén korlátozza, tagadja meg. Ezzel szemben a büntető törvénykönyv szerint akár szabadságvesztéssel is sújtható az, aki üzleti titkot nyilvánosságra hoz. Ez a legalapvetőbb ellentmondás az üzleti titokkal kapcsolatos hatályos magyar szabályozásban, melynek eredményeképpen akár az is előfordulhat, hogy egy közpénzekből gazdálkodó szervezet egy szerződésének nyilvánosságra hozásával, de annak megtagadásával is törvényt sérthet.



A polgári törvénykönyv személyi jogokra vonatkozó részének módosítására készülő javaslatba az Igazságügyi Minisztérium új, az üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseket is beépített -- tudta meg a Világgazdaság. A még egyeztetés és véleményeztetés alatt álló javaslat szerint a bíróság, ha azt nyomós köz- vagy méltánylást érdemlő magánérdek indokolja, az üzleti titok nyilvánosságra hozatalát vagy annak meghatározott személlyel való közlését előírhatja. Sáriné Simkó Ágnes miniszteri biztos lapunknak elmondta, most folyik a javaslathoz érkezett vélemények egyeztetése, így a szöveg még távolról sem tekinthető véglegesnek.



Az adatvédelmi biztosnak az IM-javaslatra tett véleménye szerint az adatvédelmi törvényben kellene rendezni a kérdést.



A közpénzek felhasználásával, illetve a hatósági vizsgálatok eredményeképpen nyilvánosságra kerülő üzleti titkokkal kapcsolatos a legtöbb, e kérdést érintő beadvány -- mondta el lapunknak Kerekes Zsuzsa, az ombudsmani hivatal főosztályvezetője. Az adatvédelmi biztos ezekre adott állásfoglalásaiban általánosságban azt fogalmazta meg: a közpénzek felhasználásával kapcsolatosan a magánvállalkozásoknak is el kell tűrniük üzleti titkaik védelmének korlátozását. Amennyiben pedig egy hatósági vizsgálat során született elmarasztaló határozat, és esetleg annak indoklása tartalmaz az adott esettel összefüggő üzleti titkot, azt az érintett gazdálkodó ugyancsak nem kifogásolhatja.



Ez alapján a kérdés rendezésének egyik iránya az adatvédelmi jogszabály kiegészítése lehet. A hatályos adatvédelmi törvény szerint közérdekű minden olyan, nem személyes adat, melyet állami, önkormányzati, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv kezel. E meghatározás kiegészítése lehet az egyik megoldás, miszerint nemcsak a személyes adatok, hanem az üzleti titoknak minősülő információk sem tartoznának a közérdekű adatok körébe. Emellett a törvényben kellene pontosan felsorolni, melyek azok az esetek, amikor valamilyen adat nem minősül üzleti titoknak -- mondta Kerekes Zsuzsa. Ilyenek lehetnének többek között az állami és önkormányzati, valamint egyéb közfeladatokat ellátó szervek gazdálkodásával összefüggő adatok, de a magánvállalkozásoknak olyan gazdasági tevékenységével összefüggő adatai is, melyek keretében közpénzeket kezelnek vagy használnak fel.

Jogszabályi ellentmondásokat oldanának fel Rendezetlen az üzleti titkok és a közérdekű adatok viszonya a magyar jogszabályokban. Az IM a polgári törvénykönyv módosítását célzó, még egyeztetésen levő javaslatában foglalkozik a rendezés lehetőségeivel, az adatvédelmi biztos az adatvédelmi törvény módosítását tartja szükségesnek. Dudás Gergely-->