A világ egyik legdrágább lova, de már csak néhány maradt belőle Magyarországon: videón az aranyszőrű akhal-teke
Az akhal-teke a világ legdrágább lovai közé tartozik, amit az indokol, hogy rendkívül ritka és ősi fajtáról van szó, emellett ismert magas értékmegtartó képességük is, ami szintén hozzájárul a magas árukhoz. Ára 7000-től 100 000 dollárig terjedhet, de kétmillió dolláros árról is lehetett már hallani – írta meg az Origo.
Ezek a lovak manapság rendkívül ritkák, amit többek között a tenyésztés nehézségei okoznak. Magyarországon körülbelül 70, míg globálisan 6000-8000 akhal-teke él, ami nagyon kis populációt jelent, ráadásul ezek közül is kevesebb mint 2000 tenyészkanca. A fajta a világon veszélyeztetett státuszú, noha rendkívül ellenálló akár a zord, félsivatagi körülmények között is. A magyarországi állomány is jelentősen csökkent az idők során, nálunk 2020 óta szerepel a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták között.
A világ egyik legősibb kultúrlófajtája
Közép-Ázsia legnemesebb és leghíresebb lófajtájáról van szó, amely annak idején a sztyeppei nomád népeknél, így a korai magyaroknál is a lóállomány jelentős részét képezte. A Kárpát-medencében 6 település nevében máig szerepel a „teke” kifejezés.
Története mintegy 3000 éves múltra tekint vissza, igazi türkmén fajta, a világ egyik legősibb kultúrlófajtájának, a türkmén lónak a leszármazottja.
Számos érdekesség kapcsolódik hozzá. I. e. 126-ban például egy kínai követ tudósított arról, hogy van egy tartomány, ahol „vért izzadó mennyei paripákat” tenyésztenek. A VIII–X. században a bagdadi kalifák testőrsége türkmén lovakon ülő türkmén lovasokból állt. De harci lovakként használták őket Kínában, Törökországban, Spanyolországban, Perzsiában, Görögországban és más országokban is.
Mindig is értékes lófajtának számított: a történelem során sokszor ajándékoztak akhal-tekét uralkodóknak és államfőknek a barátság és megbecsülés jelképeként.
A szakirodalomban turáni-lónak is nevezik, és magyar szempontból az egyik legérdekesebb összefüggést az jelenti, hogy a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének egyik tanulmánya szerint a honfoglalás kori lovak csontmaradványaiból vett DNS-minták bizonyos jellemzői a mai lófajták közül az akhal-tekével mutatták a legtöbb hasonlóságot. Vagyis a közhiedelemmel ellentétben a honfoglalás kori törzsek nem az alacsony, a mai hucul, vagy Przsevalszkij-lovakhoz hasonlatos lovakon érkezhettek a Kárpát-medencébe.
Az akhal-teke híres aranyszínű szőréről
A középkorban ezek a lovak „Rolls-Royce-nak” számítottak, ugyanis nagyon kevés táplálékkal napi 120-130 kilométer megtételére voltak képesek. A lovak különleges állóképességét bizonyította 1935-ben egy lovascsapat is, akik 4300 kilométert lovagolva jutottak el Türkmenisztán fővárosából, Asgabatból Moszkvába, 84 napon keresztül éjjel-nappal haladva. Nem csoda, ha a szakértők gyakran a „sivatag agaraiként” is emlegetik őket.
Az akhal-teke vékony, szikár, finom felépítésű ló.
Ez lehet a magyar népmesék aranyszőrű paripája, ugyanis egyik jellegzetessége a csillogó, aranyló szőr.
A szálak közepe majdnem átlátszó, szinte optikai szálként viselkedik. Érdekes történet, hogy 1956-ban Erzsébet királyné kapott ajándékba egy ilyen lovat Nyikita Hruscsovtól. A lovászok azt hitték, a szovjetek arannyal befestették, de minél jobban mosták, annál fényesebb aranyszínű lett.
Ha a történeti áttekintés után arra is kíváncsi, hogy ez a különleges lófajta egy országban nemzeti jelképnek számít és világrekordokat is tart, kattintson ide.
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
