Szemétügy Székesfehérváron

A Székom Rt. vezérigazgatója, Tölgyesi Ferenc megkeresésünk nyomán megerősítette azt a terjengő hírt, hogy létezik egy magnókazetta, amely azt bizonyítja, hogy Horváth Miklós MDF-es önkormányzati képviselő még a nyáron felajánlotta neki: mint az illetékes önkormányzati különbizottság tagja, bizonyos összegért szívesen segít abban, hogy a Székom számára megnyugtató megoldás szülessen az új hulladéklerakó kérdésében. Horváth Miklós cáfolja a vádakat. Tölgyesi vegye elő a kazettáját, ha van neki -- mondta érdeklődésünkre --, de ne a suttogó propaganda eszközével éljen. Botos Zoltán MIÉP-es önkormányzati képviselő úgy két hónapja értesült a hangfelvételről. Mint fogalmazott, Tölgyesi neki és egy harmadik személynek mondta el, hogy bizonyítékai vannak arról: Horváth pénzt kért szolgáltatásaiért. Botos úgy tudja, a kazetta jelenleg egy ügyvédnél van letétben.
A tíz évvel ezelőtt alapított Székom Rt. végzi Székesfehérváron a szemét gyűjtését, válogatását, és ők a fenntartói a "régi" szeméttelepnek is, amely várhatóan jövőre megtelik. A társaság részvényeinek 51 százaléka az önkormányzat, 10 százaléka a dolgozók kezében van. A fennmaradó 39 százalékkal pedig a menedzsment, pontosabban egy általuk alapított cég, a Waste-coop Kft. rendelkezik.
A 2001 júliusában elkészülő, több mint egymilliárd forintos beruházás tervezését, lebonyolítását és a pályázati anyagok összeállítását teljes egészében ők végezték. Az új lerakó költségeinek csökkentése érdekében az önkormányzat külső befektető bevonását szorgalmazta, a pályáztatással Tölgyesi Ferencet bízták meg.
Az első két pályázat eredménytelenül zárult, Horváth szerint Tölgyesi mindkét esetben a szerződéskötés előtti utolsó pillanatban jelezte: a francia és német cégek ajánlatait nem kívánja a közgyűlés elé terjeszteni, mert -- mint Horváth fogalmazott -- "azok nem jók". Harmadszorra a közgyűlés különbizottságot alakított. Találtak is két befektetőt, a Terszol Szövetkezetet és az RWE Umwelt Services Hungaryt.˙Horváth a bizottság tagjaként azt tapasztalta, hogy a két ajánlat nagyjából azonos volt, de az˙RWE mindig rálicitált a Terszolra. A bizottság viszont inkább a szövetkezetet támogatta, mert ódzkodtak az országban már szinte monopolhelyzetben lévő RWE-től.˙Amikor a németek felismerték, hogy vesztett helyzetben vannak, megvették a Waste-Coop 87 százalékát, így 34 százalékos tulajdonosai lettek a Székomnak. A közgyűlés végül is a Terszol ajánlatát fogadta el.
A közelmúltban lezajlott egyeztetés eredménytelenül zárult, így nem tudni, érvényes-e az önkormányzat és a Székom között létrejött 1997-es szerződés az új lerakó húszéves üzemeltetéséről. Horváth szerint ezt már az első pályázati fordulónál érvénytelenítették. A Székom Rt. vezérigazgatója másképp vélekedik erről, bíróság elé kívánja vinni az ügyet. A húszéves szerződés egyben megállapodás az új lerakó üzemeltetéséről is -- állítja Tölgyesi Ferenc.
Akárhogyan is, az önkormányzat és a Terszol közös céget alapít 51-49 százalékos megosztásban, s most úgy tűnik, e vállalkozás aludhat majd ott, ahol a Székom már megágyazott magának. .