Egyre több a bevándorló

Ugrásszerűen emelkedett a Magyarországra irányuló bevándorlási kérelmek száma: 1997-ről 1998-ra 70 százalékos növekedést regisztrált a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala, 1999-re pedig további 20 százalékokal több kérelem érkezett. A legfrissebb ismert adatok szerint a tavalyi év első felében ugyanakkor némi csökkenés volt tapasztalható. Ugyanebben az időszakban a statisztikai adatok szerint több mint 76 ezer, bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldit regisztráltak.
A kérelmezők -- akik elsősorban a fővárosban, illetve Pest és Csongrád megyében kívánnak letelepedni -- döntő többsége továbbra is magyar nemzetiségű, rajtuk kívül a kínai, a jugoszláv és az ukrán állampolgárok szerepelnek nagy számban.
Most még nem állítható egyértelműen, hogy a bevándorlási kérelmek száma azért növekszik, mert küszöbönáll az EU-csatlakozásunk -- vélekedett Sik Endre kutató. Az viszont nyilvánvaló, hogy az uniós csatlakozás migrációs hatásait a magyar társadalom alapvetően negatívnak ítéli meg. A Tárki tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada elutasítaná, hogy az uniós tagországok állampolgárai Magyarországra települjenek. Meglepő módon a megkérdezettek több mint fele azt is helyteleníti, hogy magyarok vándoroljanak ki az EU-tagállamokba. Ez azzal magyarázható, hogy a magyarok tartózkodnak a mozgástól, inmobilak, még lakóhelyet, várost is nehezen váltanak -- tette hozzá Sik Endre.
Egy 1999-es felmérés szerint a lakosság több mint harmada senkit nem engedne letelepedni a Magyarországon menedéket kérők közül. Az idegenellenesség egyik lehetséges magyarázata az úgynevezett "jóléti sovinizmus". Ez olyan negatív állampolgári attitűd, amely például még az erdélyi magyaroktól is "sajnálja" az itteni boldogulás lehetőségét -- mondta a kutató.
Szerinte a bevándorlók számának alakulását mutató adatok alkalmasak arra, hogy az érvényes tendenciát illusztrálják, de szem előtt kell tartani, hogy a külföldieknek csak egy bizonyos szegmense regisztráltatja magát bevándorlási kérelem benyújtásával. Az vitathatatlan, hogy nő az itt élő külföldiek száma, de arányuk -- ami a kutató számításai szerint egy-két százalék az összlakossághoz viszonyítva -- a nyugati országokkal összevetve rendkívül alacsony.
1998-ban 22 600 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek, és 9 ezer külföldi végzett olyan munkát, melyhez a tartózkodási engedély is elegendő volt -- ez az OECD Magyarországról szóló összefoglalójából derül ki. A számok az EU államaihoz viszonyítva a külföldiek alacsony arányát tükrözik a teljes munkaerőn belül. Az engedélyeket olyan szakmákban tevékenykedők kapják, amelyekben munkaerőhiány lépett fel, vagy olyan személyek, akiknek különleges a szakértelmük és a tapasztalatuk. Az engedéllyel bíró külföldi munkavállalók fele Romániából, 16 százalékuk az EU-ból és Észak-Amerikából, 13 százalékuk a volt Szovjetunióból -- főként Ukrajnából --, a többi Lengyelországból, az egykori Jugoszláviából, illetve Kínából érkezik.
Ennél nagyobb szerepe lehet a külföldi munkásoknak a feketegazdaságban. Egyes becslések szerint a nem hivatalosan alkalmazott külföldiek a foglalkoztatottak 5-10 százalékát is kitehetik. A vízumszabályozással visszaélve elsősorban Romániából, Ukrajnából és a volt Jugoszláviából érkeznek munkavállalók az építőiparba, a mezőgazdaságba, sőt olykor a szolgáltatószektorba.