BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem lesznek magánbörtönök

A büntetés-végrehajtási intézetek építését az Igazságügyi Minisztérium (IM) állami feladatnak tekinti, ezért a beruházások és az üzemeltetés nem kerül magánkézbe -- tudta meg a Világgazdaság. A százötven százalék körüli zsúfoltság csökkentése érdekében a tárca 2001--2002-ben közel ötmilliárd forintot fordít a meglévő létesítmények kibővítésére, valamint újak építésére.

Az igazságügyi tárca nem tervezi magántőke bevonását a büntetés-végrehajtási intézetek építésébe, s az sem képzelhető el, hogy a létesítmények fenntartását és az elítéltek foglalkoztatását magáncégekre bízzák -- közölte Márki Zoltán, az IM főcsoportfőnöke. Ennek ellenére jelenleg is van lehetőség arra, hogy magánvállalkozások lássanak el bizonyos feladatokat, így van olyan létesítmény, amelyben a fogvatartottak élelmezését vállalkozók látják el. Bujáki Ildikó, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) szóvivője elmondta, hogy a kérdéskört részletesen szabályozó rendelet kidolgozása már megkezdődött az IM-ben.
A hazai büntetés-végrehajtási intézetekben tapasztalható, átlagosan 150 százalékos túltelítettség és a fogva tartás egyéb körülményeinek javításához több tíz milliárd forintra lenne szükség, ezért alternatív megoldásként korábban felvetődött a létesítmények üzleti alapokra helyezése is. Lapunknak korábban Bökönyi István, a BVOP parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a magántőke bevonásán is gondolkodnak, s vannak olyan cégek, amelyek "nem túl tisztességtelen kamattal" hiteleznének például börtönépítéseket. Lapunk úgy tudja, több külföldi cég is érdeklődött, amelyek közül egy svájci befektető kétszáz elítélt fogva tartására és foglalkoztatására alkalmas létesítmény építését tervezte Kalocsán, de a beruházás -- állami garanciavállalás és támogatás hiányában -- végül meghiúsult.
A börtönökben uralkodó állapotokról a mélykúti büntetés-végrehajtási intézetben végzett vizsgálatok alapján elkészített, hétfőn közzétett ombudsmani jelentés megállapította, hogy a túlzsúfoltság, valamint az anyagi eszközök hiánya olyan mértékű, hogy az megsérti az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát. Több más létesítményben is hasonló a helyzet. A legkritikusabb állapotok a veszprémi börtönben alakultak ki, amely jelenleg 260 százalékos telítettséggel működik. Az ombudsmani vizsgálat szerint visszásságokat okoz a személyzet létszámhiánya is, amelynek következtében a vizsgálat idején Mélykúton az őrtornyokban végzett figyelőszolgálatot is az elítéltek látták el.
A Mélykúton tapasztalt hiányosságok pótlása már folyamatban van, s a helyzet javítása érdekében a tárca 2001--2002-ben közel ötmilliárd forintot fordít a börtönök korszerűsítésére és bővítésére, valamint új létesítmények építésére -- tájékoztatott az IM főcsoportfőnöke. 2002 végére befejeződik az új veszprémi intézet, illetve a fiatalkorúak elhelyezésére szolgáló miskolci létesítmény építése, s jelentős bővítés megy végbe a szegedi, valamint a szolnoki börtönben is. A létszámhiány pótlására a következő két évben a munkahelyi státusok száma 360-nal növekszik, bár a munkaerőpiac és a kereseti lehetőségek miatt ezek betöltése problémákkal jár.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.