Átlagosan 172 milliós megbízások

A Magyar Közbeszerzési Hírbörze adatai szerint 2000-ben 3661 közbeszerzési eljárás fejeződött be. Ebből 318 (8,7 százalék) volt eredménytelen, 145 (4 százalék) esetben a közbeszerzés értéke nem volt megállapítható, mivel azt fajlagosként határozta meg a kiíró. Tavaly összesen 458,6 milliárd forint sorsáról született döntés, eredményes és értékelhető eljárásonként átlagosan 143 millióról.
Az ajánlatokat 902 szervezet kérte, átlagosan tehát 4,06 eljárást indított egy szervezet. Csak egy eljárásban volt érintett 451 ajánlatkérő, a "maradék" 451 pedig átlagosan 7,12 közbeszerzésben.
Az egy ajánlatkérőre jutó átlagos meghirdetett közbeszerzési érték 508 millió, a több eljárásban érintetteknél 864 millió forint volt. Az első három kiíró (értékben mérve) 165 tenderrel 78,3 milliárd forint összegben hirdetett nyertest, esetükben az ajánlatkérés átlagos összege 475 millió forint volt.
Tavaly a legtöbb ajánlatot (73) a HM Beszerzési Hivatala kérte. Második (72) a Főpolgármesteri Hivatal volt, harmadik pedig a Matáv Rt. (64). Az ajánlatkérések értékét tekintve az Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága volt az első, második a Matáv Rt., harmadik a Főpolgármesteri Hivatal. Az első három ajánlatkérő 165 eljárást indított, és közel 78 milliárd forint értékű megrendelést (a teljes összeg hatodát) adhatott ki az eredményesen zárult eljárásaiban (eljárásonként átlagosan 475 millió forintot).
Az eljárások többségét (2057) Budapesten kezdeményezték (56 százalék Budapest aránya a darabszámot tekintve, 65 százalék az érték esetében). Az egyes megyék esetében az eljárások száma 31 és 195 között (Nógrád--BAZ) szóródik, az eljárások értéke pedig 2,4 és 24,1 milliárd forint között (Komárom--BAZ).
A Teaor szerint megoszlásban (összesen 43-féle Teaor-tevékenységben hirdettek meg eljárást) az építőipar vezet 1331 eljárással (36,4 százalék), második a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás (492 darab, illetve 13,4 százalék) harmadik a gyógyszer, gyógyászati kellék (414 eljárás, ami 11,3 százalék). Az értéksorrendben is magasan vezet az építőipar (46,9 százalék), második az irodatechnika (9,3 százalék), harmadik a gyógyszer, gyógyászati kellék (6,6 százalék).
Az eljárások több mint negyedét (28,5 százalék) központi költségvetési szerv indította, az érték esetében e csoport részesedése 34,9 százalék. Sorrendben első az önkormányzatok, önkormányzati intézmények csoportja a darabszámban (36 százalék), ugyanakkor az értékben már kisebb súllyal szerepel (24,5 százalék). A költségvetési szervek együtt mind a darabszámban, mind az értéket tekintve az eljárások közel kétharmadát kezdeményezték.
A lefolytatott közbeszerzések több mint kétharmada (71 százalék) nyílt eljárás volt, ezekben az összesített érték közel feléről (49 százalék) döntöttek. Viszonylag kevés nyílt előminősítéses eljárás (4 százalék) zajlott, ugyanakkor ezekben az összérték negyede (25 százalék) jelenik meg.
Az elmúlt évben összesen 2668 pályázó nyert el tendert. Az egy nyertesre jutó érték 172 millió forint volt. Egy esetben 1756 pályázó nyert. Az "egyszeres" pályázók összesen 127,4 milliárd forint összegű megbízást nyertek, átlagosan tehát 72,5 millió forintot. Több alkalommal (átlagosan 2,09-szor) 912 pályázó győzött. Az egy nyertesre jutó érték 363 millió, az összérték pedig 331,2 milliárd forint volt.
Az elmúlt évi tenderek érték szerinti első három nyertese 46 tenderen 32,3 milliárd forint értékű megbízást kapott (a teljes érték 7 százalékát). Az első tíz 149 tenderrel 77,1 milliárd forint összegű megbízást nyert (a teljes érték közel 17 százalékát). Az első száz nyertes a teljes érték 50 százalékát (231 milliárd forint) szerezte meg 978 közbeszerzési eljárásban.